Acetonos lehelet – mit jelez, és mikor kell komolyan venni?

A leheletünk viszonylag sokat elárul rólunk — nemcsak arról, hogy mit ettünk vagy ittunk legutóbb, hanem olykor az egészségi állapotunkról is képet tár elénk.

A leheletünk viszonylag sokat elárul rólunk — nemcsak arról, hogy mit ettünk vagy ittunk legutóbb, hanem olykor az egészségi állapotunkról is képet tár elénk. Ha valakinek acetonos szagú a lehelete, az nem pusztán kellemetlenség. Fontos jelzés lehet a szervezet részéről, mégpedig olyan, amire érdemes odafigyelni.

Nézzük meg, mit jelezhet az acetonos lehelet, mikor szükséges orvosi segítséget kérni, és hogyan segíthetünk magunkon vagy családtagjainkon ebben a helyzetben.

Mit jelent az „acetonos” lehelet?

Az acetonos lehelet egyfajta édeskés, szúrós illat, amely leginkább a körömlakklemosó szagához hasonlítható. Olyankor alakul ki, amikor a szervezet a cukor helyett zsírt kezd el energiává alakítani, és ennek melléktermékeként ketonokat (köztük acetont) termel.

Ezek a ketonok megjelennek:

  • és a vérben egyaránt
  • a kilélegzett levegőben (innen a szag)
  • a vizeletben

Mi okozhat acetonos leheletet?

Leginkább a következők:

Cukorbetegség (főleg az 1-es típusú)

Ha a szervezet nem tud elegendő inzulint termelni, úgy a sejtek nem jutnak glükózhoz, és zsírbontás indul be. Ez vezet a ketontestek felhalmozódásához, amit a lehelet is tükröz.

Komoly esetben ez a diabéteszes ketoacidózis (DKA) jele lehet, ami sürgős orvosi beavatkozást igényel.

Hosszan tartó koplalás vagy extrém diéta

Főként ketogén étrend mellett, amikor a szervezet szándékosan áll át zsírégetésre.

Erős kiszáradás, lázas állapot

Ha nem fogyasztunk elég folyadékot (kiváltképpen láz vagy hányás esetén), a szervezet „éhezni” kezd, és ketontesteket termel.

Túlzott alkoholfogyasztás

A szervezet alkoholbontási folyamata során is keletkezhetnek ketonok, melyek átmenetileg befolyásolják a leheletet.

Gyermekek esetében

A gyerekek szervezete érzékenyebb, így egy-egy betegség vagy koplalás után is előfordulhat átmeneti acetonos lehelet — ez sokszor ártalmatlan, azonban nem árt odafigyelni.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Az acetonos lehelet önmagában nem minden esetben vészjelzés — ám abban az esetben, ha más tünetekkel is társul, meglehet komolyabb probléma állhat a háttérben. Példaként az alábbiak:

  • Száraz száj, kiszáradás
  • Gyengeség, szédülés
  • Gyors légzés, nehézlégzés
  • Hasfájás, hányás
  • Zavart tudatállapot
  • Tudatzavar, álmosság

Ezek a tünetek együtt ketoacidózisra vagy kiszáradásra utalhatnak, így azonnali orvosi ellátást igényelnek!

Mit tehetünk otthon?

Ha enyhébb a tünet, és nem kíséri rosszullét:

  • Folyadékpótlás – lehetőleg ásványi sókat is tartalmazó italokkal
  • Könnyű szénhidrátbevitel – pl. keksz, gyümölcslé
  • Pihenés – a szervezet regenerációjához
  • Figyelem a visszatérő tünetekre – ha ismét jelentkezik, fontos lehet a kivizsgálás

Gyermekeknél egy-egy alkalom még nem jelent problémát, de ha rendszeresen tapasztaljuk, mindenképpen érdemes konzultálni a háziorvossal.

Meg lehet előzni az acetonos lehelet kialakulását?

Igen, főként az alábbi módszerek életbe léptetésével:

  • Betegségek idején figyeljünk a kiszáradásra, különösen gyermekeknél
  • Megfelelő mennyiségű folyadékbevitel
  • Kiegyensúlyozott, rendszeres étkezés
  • Cukorbetegség esetén a vércukorszint követése, gyógyszerek pontos adagolása

Összegzésképpen

A leheletünk sok mindent elárul — néha többet, mint egy laborlelet.
Az acetonos szag nem mindig jelent bajt, de figyelmeztető jel lehet, amit nem érdemes figyelmen kívül hagyni.

Amennyiben sikerül megértenünk a hátterét, tudatosabban tudunk reagálni, és idejében orvoshoz fordulhatunk, amennyiben erre van szükség. Mert néha egyetlen apró szag is egyensúlyvesztésre utal, aminek idejében történő felismerése akár komoly szövődményeket is megelőzhet.

Támogatott tartalom – Hirdetés (X)

Képek forrása: Freepik.com

Ezek is érdekelhetnek

Fehér nyelv: amikor a nyelv színe üzenetet hordoz

A nyelv felszínén megjelenő fehéres bevonat látványa sokakat megrémíthet, pedig legtöbbször ártalmatlan és átmeneti állapotról van szó – az úgynevezett

Gyökérkezelés után

Egy gyökérkezelés után legtöbben azt várjuk, hogy vége szakad a fájdalomnak. Ám a beavatkozást követő napokban még sok kérdés kavaroghat

Mozgó fogak kezelése házilag – amit érdemes tudni

A fogaink szinte észrevétlenül, de folyamatosan változnak – akárcsak mi magunk.

Gyökérkezelés: Miért nem kell félnünk tőle?

Amikor meghalljuk a szót: gyökérkezelés, sokunknak azonnal összeugrik a gyomra. A fogorvosi szék, a gépek zúgása, a hosszas procedúra képei

Gyermek fogorvos – amikor a fogorvosi szék nem rémálom, hanem bizalom

Egyáltalán nem mindegy, hogy Dr. Gács Marianna „Nem félünk a fogorvostól!” című könyve jut eszünkbe, ha a gyermekfogászat szóba kerül

Fogfehérítés otthon – ha a mosolyod világítani szeretne

A fogfehérítés otthon mára nem csupán esztétikai célkitűzés – sokkal inkább önkifejezés, önbizalom és a belső ragyogás külső lenyomata.