Fogászati kisokos

Főoldal/Fogászati kisokos

A

Abrazív paszta
Olyan fogkrém vagy polírozó anyag, amely apró szemcséket tartalmaz, ezáltal fokozza a fogkefe tisztító, dörzsölő hatását. Különösen hatékony elszíneződések eltávolításában, de túlzott használata károsíthatja a zománcot.

Abscessus
Gennyel telt gyulladásos góc, amely leggyakrabban a foggyökér csúcsa körül alakul ki. Erős fájdalommal, duzzanattal, gyakran lázzal járhat. Kezelése haladéktalan fogorvosi beavatkozást igényel.

Afta
Kerekded, fehéres-szürkés színű, fájdalmas fekély a szájnyálkahártyán. Oka nem minden esetben ismert, de stressz, hormonális változások, gyenge immunrendszer vagy bizonyos ételek is kiválthatják.

Akrilát
Könnyű és jól formálható műanyag alapú anyag, amelyet kivehető vagy ideiglenes fogpótlások készítéséhez használnak. Allergiás reakciókat ritkán, de okozhat.

Alábélelés
Fogtömés előtt alkalmazott szigetelő réteg, amely megvédi a fogbél szöveteit a hőhatásoktól és a tömőanyag esetleges irritáló hatásától. Különösen mély szuvasodásoknál indokolt.

Allogén csontpótló
Olyan csontpótló anyag, amely más emberből származik. Szigorúan ellenőrzött és sterilizált, például csontbankból származó anyag.

Alloplasztikus csontpótló
Mesterséges úton előállított, biokompatibilis anyag, amely a csontpótlás során alkalmazható. Általában kerámia vagy foszfátalapú.

Alveolitis
A foghúzást követő szövődmény, amikor a kihúzott fog helyén nem alakul ki megfelelő véralvadék, vagy az idő előtt eltűnik. Ez fájdalmas gyulladást okoz az üregben. Ismertebb nevén: „száraz fogmeder”.

Alveoláris csont
Az állcsont azon része, amely a fogak gyökereit veszi körül, és biztosítja azok stabilitását. Fogvesztés esetén fokozatosan sorvad.

Amalgám
Fémötvözet, amely higanyból, ezüstből, ónból és más fémekből áll. Évtizedeken át használták fogtömésekhez, ma már inkább esztétikai és higiéniai okokból visszaszorulóban van.

Anamnézis
A beteg által elmondott, illetve az orvosi dokumentációban szereplő kórelőzmény. Fontos szerepe van a diagnózis felállításában és a kezelés megtervezésében.

Anterior
Anatómiai irányjelző kifejezés, amely az elülső (elöl elhelyezkedő) részt jelöli. A fogászatban elsősorban a metsző- és szemfogakra vonatkozik.

Antibiotikum
Olyan gyógyszer, amely a szervezetben elszaporodott baktériumokat elpusztítja vagy szaporodásukat gátolja. Fogászati gyulladások, fertőzések esetén gyakran alkalmazzák, de csak indokolt esetben.

Apex
A foggyökér csúcsa, ahol az idegek és erek a fogbélbe belépnek. Gyökérkezelések során kulcsfontosságú anatómiai pont.

Autokláv
Zárt, túlnyomásos gőzsterilizáló berendezés, amelyet a fogászati eszközök tökéletes fertőtlenítésére használnak. A sterilizálás alapvető a fertőzésmentes kezelésekhez.

Autológ csontpótlás
Saját szervezetből (pl. állkapocsból, csípőlapátból) származó csont felhasználása csontpótlásra. A legjobb beépülést és gyógyulást biztosítja, mivel nem vált ki idegen anyag reakciót.

Azonnali implantáció
Implantátum beültetése közvetlenül a fog eltávolítása után, legkésőbb 48 órán belül. Megfelelő feltételek mellett gyorsítja a gyógyulást és csökkenti a kezelési időt.

Állkapocsízület (temporomandibuláris ízület)
A koponya egyetlen valódi, páros ízülete, amely az alsó állkapcsot rögzíti a koponyához. Lehetővé teszi a rágást, beszédet, nyitást-zárást. Diszfunkciója fájdalmat, kattogást vagy szájnyitási nehézséget okozhat.

B

Barázdazárás
Megelőző fogászati beavatkozás, melynek során a rágófogak mély barázdáit fényre kötő, folyékony tömőanyaggal töltik fel. Célja, hogy megakadályozza a baktériumok megtelepedését ezekben a nehezen tisztítható árkokban, így csökkenti a fogszuvasodás kialakulásának esélyét.

Belső fogfehérítés
Gyökérkezelt, elszíneződött fogak esztétikai helyreállítását szolgáló eljárás. A fehérítő anyagot a fog koronai részébe helyezik, majd ideiglenes lezárással aktiválják a világosító hatást.

Betét (inlay, onlay, overlay)
Fogtechnikus által készített, precíz fogpótlás, amelyet a fogorvos a szuvas vagy sérült fogba illeszt be. Anyaga lehet arany, porcelán vagy kompozit.

Bond anyag
Fényre kötő, műgyanta alapú ragasztóanyag, amely biztosítja a tömőanyag szoros tapadását a fogszövethez. Kulcsszerepe van a modern, esztétikus tömések tartósságában.

Borítókorona
Teljes fogkorona, amely beborítja a fog látható (klinikai) részét. Fogtechnikai laborban készül, majd cementtel rögzítik a fogra. Alkalmazható erősen károsodott fogak helyreállítására vagy esztétikai okokból.

Bölcsességfog
A harmadik nagyőrlő fog, amely általában 17–25 éves kor között tör elő – ha egyáltalán. Gyakran nem fér el megfelelően az állcsontban, ami gyulladást, fájdalmat vagy torlódást okozhat, emiatt sok esetben eltávolításra kerül.

Bruxizmus
Tudattalan fogcsikorgatás vagy fogösszeszorítás, leggyakrabban alvás közben. Hosszú távon fogkopást, állkapocsízületi fájdalmat és izomfeszülést okozhat. Kezelése sínezéssel, stresszkezeléssel és harapásemeléssel történhet.

C

CAD/CAM (Computer Aided Design / Computer Aided Manufacturing)
Számítógéppel támogatott tervezési és gyártási technológia, melyet modern fogpótlások (pl. koronák, hidak, betétek) elkészítésére használnak. A digitális lenyomat alapján a fogorvos és fogtechnikus precíz, gyakran akár egyetlen ülésben elkészülő fogműveket hozhat létre.

Cariogen
Olyan anyag vagy tényező (pl. cukrok, savtermelő baktériumok), amely elősegíti a fogszuvasodás (caries) kialakulását. A szájhigiénia elhanyagolása, cukros ételek gyakori fogyasztása mind cariogén hatású.

Caries (fogszúvasodás)
A fog keményszöveteinek (zománc, dentin) bakteriális eredetű károsodása. A szájban élő baktériumok a cukrok lebontása során savat termelnek, amely oldja a foganyagokat, így lyukak, üregek keletkeznek. Kezelése töméssel, előrehaladott esetben gyökérkezeléssel történik.

Cirkónium-oxid (cirkónium)
Korszerű, fémmentes fogpótló anyag, amely esztétikai és tartóssági szempontból is kiemelkedő. Színe természetes, áttetszősége miatt kiválóan utánozza a valódi fogak megjelenését, így prémium koronák, hidak alapanyagául szolgál.

Ciszta
Zárt, folyadékkal (esetenként gennyel) telt elváltozás, amelynek saját hám- és kötőszöveti fala van. A fogászati ciszta gyakran tünetmentes, de hosszú távon csontkárosodást okozhat, ezért eltávolítása javasolt.

Coagulum (véralvadék)
A vér megalvadt formája, amely például foghúzás után a fogmederben képződik. Ez a természetes vérrög kulcsszerepet játszik a sebgyógyulásban – ha nem alakul ki megfelelően, vagy idő előtt kiesik, fájdalmas gyulladás (alveolitis) alakulhat ki.

Csapos fog
Olyan fogászati megoldás, amelyet akkor alkalmaznak, ha a természetes fogból kevés maradt meg. Egy speciális csapot rögzítenek a gyökérbe (gyökérkezelés után), majd erre építik fel a fogat töméssel vagy koronával.

Csontpótlás
Sebészeti eljárás, amely során a hiányzó csontszövetet pótolják a szájüregben – leggyakrabban implantáció vagy cisztaeltávolítás után. A csontpótló anyag lehet saját (autológ), emberi (allogén), állati (xenogén) vagy mesterséges (alloplasztikus) eredetű. Célja a csontmennyiség helyreállítása és a csontképződés serkentése.

Csontpótló anyag
Olyan természetes vagy mesterséges anyag, amely elősegíti a hiányzó csontszövet újraképződését. A választott típus függ a beavatkozás céljától, a beteg állapotától, valamint az elérni kívánt eredménytől.

Csontsorvadás
A csontállomány fokozatos leépülése, ami leggyakrabban fogvesztés után vagy krónikus gyulladás következtében jelentkezik. Az állcsont sorvadása hosszú távon megnehezíti a fogpótlások elkészítését, és befolyásolja az arc formáját is.

Csonttasak
Kóros mélyedés a fogat körülvevő csontban, amely leggyakrabban előrehaladott fogágybetegség következménye. A fog és a csont közötti tér megnő, ami gyulladáshoz, foglazuláshoz és fogvesztéshez vezethet.

D

Dentálhigiénia
A szájüreg egészségének megőrzését szolgáló megelőző intézkedések összessége, például helyes szájápolási technikák, rendszeres fogkőeltávolítás és kontrollvizsgálatok. A dentálhigiénikus ezekben nyújt személyre szabott segítséget.

Dentális plakk
Tapadós, láthatatlan biofilm, amely a fogak, implantátumok és pótlások felszínén képződik. Baktériumokat, nyálfehérjéket és ételmaradványokat tartalmaz. Ha nem távolítják el rendszeresen, fogszuvasodáshoz és ínygyulladáshoz vezethet.

Dentin
A fog belső, kemény szövete, amely a zománc és a fogbél között található. Kevésbé kemény, mint a zománc, de vastagabb, mikroszkopikus csatornái révén érzékeny lehet külső ingerekre.

Dentoalveoláris sebészet
A fogakhoz, az állcsonthoz és a környező lágyrészekhez kapcsolódó szájsebészeti beavatkozások összefoglaló neve. Ide tartozik például a bölcsességfog eltávolítása, cisztaeltávolítás vagy gyökércsúcs-rezekció.

Depurálás
Professzionális fogtisztítás, amelynek során eltávolítják a lepedéket és a fogkövet a fogakról, az ínyszélről és az íny alól. Fontos szerepe van a fogínygyulladás és a fogágybetegségek megelőzésében.

Destruált fog
Nagymértékben károsodott vagy lepusztult fog, amelynél a természetes foganyag jelentős része hiányzik. Általában előrehaladott szuvasodás vagy trauma következménye. Gyakran csak csapos megerősítéssel és koronával menthető meg.

Diagnosztikai lenyomat
A fogazat állapotának feltérképezésére szolgáló minta, amelyet a kezelések vagy fogpótlások megkezdése előtt készítenek. Segítségével a fogtechnikus és a fogorvos pontos képet kap a kiindulási állapotról.

Diastema
A két felső metszőfog közötti rés vagy hézag. Lehet természetes adottság, de kialakulhat például nyelvlökés, foghiány vagy genetikai tényezők következtében is. Zárása történhet direkt héjjal vagy fogszabályozással.

Direkt héj
Esztétikai célú, vékony héj, amelyet a fogorvos közvetlenül a páciens szájában, kompozit anyagból épít fel – leggyakrabban a metszőfogakra. Gyors, költséghatékony megoldás kisebb hibák, elszíneződések vagy rések elfedésére.

Disztális 
Anatómiai irányjelölő kifejezés, amely a fogaknak azt az oldalát jelöli, amely távolabb helyezkedik el a fogív középvonalától. Ellentéte a mezialis oldal.

Dry socket (száraz fogmeder)
Foghúzás után kialakuló fájdalmas szövődmény, amikor a kihúzott fog helyén nem alakul ki véralvadék, vagy az idő előtt kiesik. Intenzív fájdalommal és gyulladással jár, szakszerű fogorvosi ellátást igényel.

E

Éber szedáció
Olyan gyógyszeres nyugtatási eljárás, amely során a páciens ellazult, szorongásmentes állapotba kerül, de végig tudatánál marad, és együttműködő marad a kezelőorvossal.

Elhalt fog
Olyan fog, amelyben a fogbél (pulpa) már nem él, általában szuvasodás, trauma vagy gyulladás következtében. Az elhalt fog nem feltétlenül fáj, de belülről fertőzött lehet, ezért kezelése – legtöbbször gyökérkezelés – elengedhetetlen.

Élpótlás
Az elülső fog élének letöredezése esetén alkalmazott helyreállító eljárás. A hiányzó részt esztétikus, fényre kötő kompozit tömőanyaggal pótolják, úgy, hogy az illeszkedjen a fog természetes formájához és színéhez.

Endodontia
A fogászat azon ága, amely a fogbél (pulpa) megbetegedéseinek diagnosztizálásával és kezelésével foglalkozik. Leggyakoribb beavatkozása a gyökérkezelés, mely során a fertőzött vagy elhalt fogbelet eltávolítják.

Epulis
Jóindulatú, gyulladásos eredetű szövetszaporulat, amely az ínyszövetből vagy fogmederből domborodik ki. Leggyakrabban irritáció (pl. rosszul illeszkedő fogpótlás) hatására alakul ki, eltávolítása sokszor szükséges.

Extractio (fogeltávolítás)
A fog teljes eltávolítása az állcsontból, ha az már nem menthető meg konzervatív módon (pl. erősen szuvas, kilazult, betört vagy gyulladt fog esetén). Történhet helyi érzéstelenítésben vagy szedációval is.

F

Fájdalomcsillapítás
A fogászati kezelések során alkalmazott eljárások és gyógyszerek összessége, amelyek célja a fájdalomérzet csökkentése vagy megszüntetése. Történhet helyi érzéstelenítéssel, gyógyszeres úton vagy – szükség esetén – szedációval.

Felépítmény
Az implantátum és a végleges fogpótlás (pl. korona vagy híd) közötti kapcsolatot biztosító elem. Általában titánból vagy cirkóniumból készül, és egyedileg illeszkedik az adott foghiányhoz.

Fekete háromszög
A fogak közötti íny hiánya miatt kialakuló esztétikai rés, amely leggyakrabban ínyvisszahúzódás vagy fogágybetegség következtében jön létre. Idősebb korban gyakoribb, és optikai héjjal, restaurációval javítható.

Feltárás
Sebészi úton végzett beavatkozás, amikor a csont vagy a nyálkahártya alá rejtőzött fogat (pl. bölcsességfog vagy retinált fog) kell szabaddá tenni az eltávolításhoz. Gyakran szájsebész végzi érzéstelenítésben.

Felépítmény
Az implantátumra rögzített köztes elem, amely tartja a koronát vagy más fogpótlást. Fontos szerepet játszik a stabilitásban és az esztétikában is.

Fémallergia
Immunológiai reakció, amely bizonyos fogászati fémekkel (pl. nikkel, króm, kobalt) való érintkezés hatására alakul ki. Tünetei lehetnek égő érzés, duzzanat, ínygyulladás vagy fémes íz a szájban. Ilyen esetben fémmentes anyagokat (pl. cirkónium) használnak.

Fluorózis
A fogzománc fejlődési zavara, amely túl sok fluorid hatására alakul ki, különösen a fogváltás idején. Enyhébb esetekben fehéres foltok, súlyosabb formákban barnás elszíneződések vagy zománcdefektusok jelenhetnek meg.

Fogágy
A fogakat körülvevő és azok rögzítését biztosító szövetek együttese: íny, gyökérhártya, cement és állcsont. A fogágy egészsége alapvető a fogak hosszú távú megtartásához.

Fogágybetegség (parodontitis)
Krónikus gyulladásos állapot, amely a fogágy szöveteit – különösen az ínyt és a csontot – érinti. Fő oka a lepedék és fogkő által okozott bakteriális fertőzés. Kezeletlen esetben foglazuláshoz és fogvesztéshez vezet.

Fogászati CT (CBCT)
Modern képalkotó eljárás, amely háromdimenziós felvételeket készít a fogakról, az állcsontról és a környező struktúrákról. Pontosabb diagnózist és kezelési tervezést tesz lehetővé, különösen implantáció és gyökérkezelés előtt.

Fogászati híd
Olyan rögzített fogpótlás, amely két (vagy több) pillérfogra vagy implantátumra támaszkodva pótolja az elveszett fog(ak)at. Áthidalja a foghiányt, visszaállítva a rágóképességet és az esztétikát.

Fogászati restauráció
A sérült vagy elveszett fogrész pótlása különféle technikákkal – például töméssel, betéttel, koronával vagy híddal. Célja a fog eredeti formájának, funkciójának és esztétikájának visszaállítása.

Fogbél
A fog központi üregrendszerében található lágyszövet, amely ereket, idegeket és kötőszövetet tartalmaz. Felelős a fog érzékenységéért és táplálásáért. Gyulladás vagy elhalás esetén gyökérkezeléssel kezelhető.

Fogbélgyulladás (pulpitis)
A fogbél gyulladásos megbetegedése, amit leggyakrabban mély szuvasodás vagy trauma okoz. Erős, lüktető fájdalom jellemzi, és gyors kezelést igényel – legtöbbször gyökérkezelés formájában.

Fogékszer
Apró, esztétikai célú dísz, amelyet ragasztással rögzítenek a fogfelszínre, általában fúrás nélkül. A fogékszer üvegből, kristályból vagy nemesfémből készül, és bármikor eltávolítható.

Fogimplantátum
Mesterséges foggyökér, amelyet az állcsontba ültetnek a hiányzó fog pótlására. Leggyakrabban titánból vagy cirkóniumból készül, és koronával, híddal vagy kivehető pótlással kombinálható.

Fogínygyulladás (gingivitis)
A fogíny felszínes gyulladása, amelyet baktériumok okoznak. Jellemző tünetei: vérzés fogmosáskor, vörösség, duzzanat. Megfelelő szájápolással és professzionális tisztítással jól kezelhető, de kezeletlenül súlyosabb fogágybetegséghez vezethet.

Fogkopás
A fogak mechanikai vagy kémiai eredetű anyagvesztése. Okozhatja például a fogcsikorgatás, túl erős fogmosás vagy savas ételek, italok fogyasztása. Kezelése az ok megszüntetése és szükség esetén esztétikai helyreállítás.

Fogkő
A fogak felszínén felhalmozódó és elmeszesedett lepedék, amelyet a nyál ásványi anyagai keményítenek meg. Leggyakrabban az ínyszél közelében alakul ki, eltávolítása csak szakember által, depurálással lehetséges.

Fognyaki érzékenység
Éles, rövid ideig tartó fájdalom hideg, meleg, édes vagy savas ingerre, leggyakrabban ott, ahol az íny visszahúzódott, és szabaddá vált a dentin. Kezelhető érzékenységcsökkentő szerekkel vagy töméssel.

Fogselyem
Vékony, erős szál, amellyel a fogak közötti területeket lehet tisztán tartani. Segít eltávolítani a fogkefe által el nem ért lepedéket és ételmaradványokat, így megelőzve a szuvasodást és ínygyulladást.

Fogsor
Teljes vagy részleges, kivehető fogpótlás, amely a hiányzó fogakat pótolja. Lehet ideiglenes vagy végleges, és különböző alapanyagokból (pl. akrilát, fém) készülhet. Akkor alkalmazzák, ha több fog hiányzik, és rögzített megoldás nem kivitelezhető.

Fogszuvasodás (caries)
A fog kemény szöveteinek – zománc, dentin – fokozatos pusztulása, amelyet baktériumok okoznak. A cukrokból képződő savak oldják a foganyagokat, ami kezeletlenül fájdalmat, gyulladást és fogvesztést okozhat.

Fogszínkulcs
Olyan referenciaeszköz, amely különböző fogszínárnyalatokat tartalmaz. A fogorvos ezzel választja ki a tömés, korona vagy héj színét, hogy az minél jobban illeszkedjen a természetes fogakhoz.

Fogtisztító kefe
Apró, kúpos vagy hengeres kefefejszálas eszköz, amely a fogak közötti rések tisztítására szolgál. Különösen ajánlott fogszabályzót viselőknek, híddal vagy implantátummal élőknek.

Fogtályog
Gennyel telt gyulladásos góc, amely a fog vagy annak környezete gyulladásos fertőzése következtében alakul ki. Duzzanat, fájdalom, láz és általános rossz közérzet kísérheti. Haladéktalan kezelést igényel.

Fogzománc
A fog legkülső, rendkívül kemény rétege, amely védi a fog belső szerkezetét a mechanikai és kémiai hatásoktól. Regenerálódni nem képes, ezért különösen fontos megóvni a szuvasodástól és a kopástól.

G

Géllézer
Fogászati lágylézer-kezelés, amelyet fájdalommentesen alkalmaznak ínygyulladás, afták, herpesz és kisebb szájnyálkahártya-sérülések kezelésére. Serkenti a sejtek regenerációját, csökkenti a gyulladást és gyorsítja a gyógyulást.

Gingiva (fogíny)
A fogakat körülölelő puha szövet, amely a fogágy része. Védi a foggyökereket és a csontot a külső behatásoktól. Egészséges állapotban rózsaszín, feszes és nem vérzik fogmosáskor. Gyulladása a fogágybetegség első jele lehet.

Gingivális recesszió (ínyvisszahúzódás)
Az az állapot, amikor az íny visszahúzódik a fognyakról, és szabaddá válik a dentin. Ennek következtében fokozott fognyaki érzékenység és esztétikai probléma is kialakulhat. Okai lehetnek helytelen fogmosási technika, fogágybetegség vagy fogszabályozás.

Gingivectomia
Sebészi beavatkozás, amely során az íny túlnőtt vagy gyulladt részét eltávolítják. Akkor alkalmazzák, ha a gyulladás nem szűnik meg konzervatív kezeléssel, vagy ha az esztétikai korrekció (pl. „íny-mosoly”) indokolt.

Gnatológia
A fogászat azon szakterülete, amely a rágószerv működését tanulmányozza: ide tartozik a harapás típusa, a fogsorok érintkezése, az állkapocsízület mozgása és a rágás mechanikája. Fontos szerepe van az állkapocsízületi problémák és harapási rendellenességek diagnosztikájában.

Góc
Rejtett, krónikus gyulladásforrás a szervezetben, amely fogászati esetekben leggyakrabban elhalt vagy rosszul gyökérkezelt fog, illetve fertőzött fogágy formájában jelentkezik. A baktériumok a vérkeringés útján a test más részeire is eljuthatnak, és ott panaszokat – pl. hajhullást, ízületi gyulladást, bőrproblémákat – okozhatnak.

Góckutatás
Olyan orvosi vizsgálatsorozat, amelynek célja megtalálni a szervezetben fennálló rejtett fertőzés forrását. Fogászati szempontból a gyökérkezelt, elhalt fogak, ciszta vagy fogágygyulladás lehet ilyen góc.

Granulóma
Krónikus gyulladás következtében kialakuló szövetszaporulat a foggyökér csúcsa körül. A szervezet így próbálja elkülöníteni a fertőzést. Röntgenfelvételen jól látható, és gyökérkezeléssel vagy sebészi úton (gyökércsúcs-rezekcióval) távolítható el.

Gyökércsatorna
A foggyökér belsejében található szűk üreg, amelyben az erek és idegek húzódnak. A gyökérkezelés során ezt a területet megtisztítják a fertőzött szövettől, fertőtlenítik, majd speciális anyaggal lezárják.

Gyökérhártya (periodontális ligamentum)
Rugalmas rostokból álló kötőszövet, amely a foggyökér és az állcsont közé ékelődik. A fogakat rögzíti a csontban, miközben lehetővé teszi azok mikromozgását rágás közben, és elnyeli a rágóerőket.

Gyökérkezelés (endodontiai kezelés)
Speciális fogászati eljárás, amelyet akkor alkalmaznak, ha a fog belső szövete – a fogbél – begyullad vagy elhal. A fertőzött szövetet eltávolítják a gyökércsatornákból, a területet megtisztítják, fertőtlenítik, majd egy tömőanyaggal zárják le a gyökércsatornát, így megszüntetve a fájdalmat és megelőzve az újrafertőződést.

H

Haemorrhagia (vérzés)
A szövetek megsértése után jelentkező vérzés, amely lehet kisebb (pl. fogmosáskor ínyvérzés) vagy komolyabb (pl. foghúzás utáni vérzés). A fogászati kezelések során kiemelt figyelmet igényel véralvadási zavarban szenvedő pácienseknél vagy vérhígítót szedőknél.

Halitosis (kellemetlen szájszag)
Tartósan fennálló rossz szájszag, amelyet leggyakrabban szájüregi baktériumok, fogkő, ínygyulladás vagy nyelvlepedék okoz. Néha emésztőrendszeri vagy anyagcsere-eredetű is lehet. Megszüntetéséhez fontos a kiváltó ok pontos azonosítása és kezelése.

Harapásemelés
A rágási magasság mesterséges növelése, amelyre akkor van szükség, ha a harapási viszonyok kedvezőtlenek (pl. fogkopás, fogcsikorgatás, túl alacsony harapás). A kezelés általában lenyomat alapján készült harapásemelő sín viselésével vagy restauratív helyreállítással történik.

Harapásemelő sín
Egyénre szabott, fogíven elhelyezkedő műanyag sín, amelyet a páciens éjszaka vagy napközben visel. Segít helyreállítani az állkapocsízület természetes pozícióját, csökkenti az izmok túlterhelését és enyhíti a fogcsikorgatás (bruxizmus) okozta panaszokat.

Harapási rendellenesség (malocclusio)
A fogak nem megfelelő érintkezése zárt állkapocshelyzetben. Oka lehet genetikai hajlam, korai fogelvesztés vagy rossz szokások (pl. ujjszopás). Kezelése fogszabályozással történik.

Héj (héjkerámia)
Vékony, lemezes fogpótlás, amelyet a fog látható felszínére ragasztanak. Elsősorban esztétikai céllal alkalmazzák elszíneződött, szabálytalan vagy sérült metszőfogakra. Készülhet porcelánból vagy kompozitból.

Herpes labialis (ajakherpesz)
Ajakon és a száj környékén jelentkező, fájdalmas hólyagcsoport, amelyet a herpes simplex vírus aktiválódása okoz. Gyakran stressz, fertőzés vagy legyengült immunrendszer váltja ki. A fogászati kezelést ilyenkor érdemes elhalasztani a gyógyulásig.

Híd
Rögzített fogpótlás, amely egy vagy több hiányzó fog helyére készül. A híd két (vagy több) lecsiszolt pillérfogra vagy implantátumra támaszkodik, a köztes részt pedig a pótfog(ak) alkotják. Lenyomat alapján a fogtechnikus készíti el.

Hidrogén-peroxid
A fogfehérítő gélek és anyagok egyik fő hatóanyaga. Lebomlása során aktív oxigén szabadul fel, amely világosítja a fogak színét. Magas koncentrációban csak fogorvosi ellenőrzés mellett alkalmazható.

Homokfúvás (air-polishing)
Professzionális fogtisztító eljárás, amely során finom, ízesített tisztítópor keveredik vízzel és levegővel, majd nagy nyomással a fogfelszínre irányítják. Eltávolítja a lerakódásokat, elszíneződéseket és a biofilmet, főként kávé-, tea- vagy dohányzás okozta elszíneződések esetén hatékony.

Hosszirányú gyökértörés
A fog gyökerének hosszanti irányban történő repedése vagy törése, amely gyakran gyökérkezelt fogaknál fordul elő. Nehezen diagnosztizálható, és általában csak fogeltávolítással kezelhető.

Humán eredetű csontpótló (allogén)
Másik emberből származó, sterilizált csontszövet, amelyet csontpótlásra alkalmaznak. Csontbankból származik, és szigorú orvosi ellenőrzésen megy keresztül. Jó alternatíva lehet implantáció vagy csontdefektus pótlása során.

Hyperszenzitivitás (fogérzékenység)
Túlérzékenység hideg, meleg, édes vagy savas ingerekre – leggyakrabban az íny visszahúzódása vagy a dentin szabaddá válása okozza. Kezelhető érzékenységcsökkentő fogkrémmel, fluoridos ecseteléssel vagy töméssel.

Hypoplasia (zománc hypoplasia)
Fejlődési rendellenesség, amely során a fogzománc nem fejlődik ki megfelelően. Ennek következménye lehet elszíneződés, szabálytalan zománcfelszín, fokozott szuvasodási hajlam. Oka lehet betegség, tápanyaghiány vagy gyógyszerhatás a fog fejlődése során.

I

Iatrogén ártalom
Olyan nem szándékos egészségkárosodás vagy szövődmény, amely orvosi beavatkozás következményeként alakul ki. A fogászatban lehet például túlmély tömés, perforáció, nem megfelelő gyökértömés vagy harapási magasság megváltoztatása.

Ideiglenes fogpótlás
A végleges korona, híd vagy protézis elkészültéig viselt fogpótlás. Általában akrilátból vagy más műanyagból készül, és célja a rágás, beszéd és esztétika átmeneti helyreállítása, valamint az előkészített fogak védelme.

Időleges tömés
Átmeneti tömőanyag, amelyet a végleges restauráció előtt használnak, például gyökérkezelés során vagy fogbélgyulladás idején. Fontos szerepe van a fog lezárásában és a baktériumok bejutásának megakadályozásában a kezelés alatt.

Impaktált fog
Áttörésben visszamaradt fog, amely nem képes a normál módon előtörni az ínyen keresztül. Leggyakrabban a bölcsességfogak érintettek. Okozhat fájdalmat, gyulladást, torlódást – gyakran szájsebészeti eltávolítást igényel.

Implantátum
Mesterséges foggyökér, amelyet sebészi úton ültetnek be az állcsontba. Általában titánból vagy cirkóniumból készül, és célja a hiányzó fog(ak) pótlása. Az implantátumra felépítmény és fogpótlás (pl. korona, híd) kerül.

Implantáció
Az implantátum beültetésének folyamata. Több lépésből áll: diagnosztika, sebészi beültetés, gyógyulás (osseointegráció), majd a felépítmény és a végleges fogpótlás elkészítése. Kiemelkedően sikeres és tartós fogpótlási módszer.

Inkomplett gyökértömés
Nem megfelelően elkészített gyökértömés, amely lehet túl rövid, nem zárja le teljesen a csatornát, vagy hézagos. Ez újrafertőződéshez, gyulladáshoz és a kezelés sikertelenségéhez vezethet. Ilyenkor gyakran reendodontiai kezelés vagy fogeltávolítás válik szükségessé.

Inlay
Fogtechnikus által készített, rendkívül precíz fogpótló elemek, amelyeket a fogba illesztenek be, az inlay a fog belső részét pótolja, a csücskök érintése nélkül. Tartós, esztétikus megoldás nagyobb szuvasodás vagy korábbi tömés helyett.

Inferior
Anatómiai irányjelölő kifejezés, amely „alsó” vagy „alul elhelyezkedő” részt jelent. A fogászatban például az alsó állcsont (mandibula) vagy az alsó fogak esetében használatos.

Interdentális fogkefe
Apró kefefejű, hengeres vagy kúpos eszköz, amelyet a fogak közötti rések, hidak, implantátumok körüli területek tisztítására fejlesztettek ki. Különösen ajánlott azoknak, akiknél a fogselyem már nem elegendő.

Intrapulpális csap
Gyökérkezelést követően alkalmazott csap, amelyet a fog gyökerébe helyeznek. Célja, hogy megerősítse a maradék foganyagot, és stabil alapot biztosítson egy koronának vagy tömésnek, ha a fog koronai része jelentősen károsodott.

Ínygyulladás (gingivitis)
A fogíny gyulladásos állapota, amit leggyakrabban lepedék, fogkő és baktériumok okoznak. Tünetei: duzzanat, vörösség, vérzés fogmosáskor. Kezelés nélkül továbbterjedhet a mélyebb szövetekre (fogágybetegség).

Ínysebészet
Sebészi beavatkozások összessége, amelyek az ínyt vagy a fog körüli szöveteket érintik. Ide tartozik például az ínyformázás, ínyműtét, tasakcsökkentés vagy az ínyvisszahúzódás helyreállítása.

Ínysorvadás
Az íny és a fogágy szöveteinek visszafordíthatatlan leépülése. Okozhatja kezeletlen ínygyulladás, genetikai hajlam, dohányzás vagy nem megfelelő szájhigiénia. Következménye lehet a fogak mozgathatósága és elvesztése.

Ínytasak
Kóros mélyedés a fog és az íny között, amely gyulladásos folyamat (fogágybetegség) következtében alakul ki. Ebben a tasakban baktériumok, lepedék és fogkő halmozódhat fel, rontva a gyulladást. Tisztítása gyakran csak professzionális eszközökkel lehetséges.

Ínyvisszahúzódás (recesszió)
A fogíny visszahúzódása a fognyakról, melynek következtében szabaddá válik a fog gyökérfelszíne. Ez érzékenységet, esztétikai problémát és fokozott szuvasodási kockázatot okozhat. Okai lehetnek gyulladás, trauma vagy helytelen fogmosás.

Ízületi diszfunkció (TMI-rendellenesség)
Az állkapocsízület működészavara, amely fájdalmat, kattogást, feszülést vagy szájnyitási korlátozottságot okozhat. Kialakulásában szerepet játszhat a harapási rendellenesség, stressz, fogcsikorgatás vagy állkapocsízületi gyulladás.

Ízületi kattogás
Az állkapocs nyitásakor-zárásakor hallható pattanó vagy kattanó hang. Általában az állkapocsízületben elmozduló porckorong okozza. Tartós fennállás esetén állkapocsízületi kezelés vagy harapásemelő sín javasolt.

J

Jacquette-küret
Kézi műszer, amelyet íny alatti fogkő és gyulladt szövetek eltávolítására használnak a mélytisztítás során. Az eszköz éles, háromszög alakú hegye lehetővé teszi a fogfelszín alapos tisztítását a fogágybetegségek kezelésénél.

Járulékos csatorna (laterális csatorna)
A fő gyökércsatornától oldalirányban elágazó, kisebb csatorna, amely a gyökércsúcson kívül vagy annak közelében nyílik a környező szövetekbe. Ezeken keresztül a fertőzések átterjedhetnek a csontba, így gyökérkezelésnél ezek is gondos fertőtlenítést igényelnek.

Jaw (állkapocs)
Az alsó és felső állcsont gyűjtőfogalma. Az
alsó állcsont (mandibula) mozgatható, az felső állcsont (maxilla) pedig fixen kapcsolódik a koponyához. Ezek hordozzák a fogakat, és részt vesznek a rágásban, beszédben, mimikában.

Joint (állkapocsízület)
Más néven temporomandibuláris ízület (TMI), amely összeköti az alsó állcsontot a koponyával. Ez az ízület teszi lehetővé a száj nyitását, zárását, előre-hátra és oldalirányú mozgásait. Működészavara gyakori probléma lehet.

Juvenilis parodontitis
Ritka, de gyors lefolyású fogágybetegség, amely főleg fiataloknál fordul elő. Genetikai hajlam is szerepet játszhat benne. Jellemzően kevés lepedék és fogkő mellett is súlyos csontvesztés és foglazulás jelentkezik.

Juxtagingivális
Az ínyszélhez közvetlenül tapadó vagy azzal érintkező elváltozás vagy lerakódás (például fogkő). Ezt a területet különös gondossággal kell tisztítani, mivel innen indulhat az ínygyulladás.

K

Késleltetett implantáció
Olyan implantációs eljárás, amelyet a fog eltávolítása után 1–2 hónappal végeznek. Ez idő alatt a fogmeder részlegesen begyógyul, de még elegendő csontmennyiség marad az implantátum beültetéséhez. Átmeneti megoldás az azonnali és a késői implantáció között.

Késői implantáció
A fogeltávolítást követően legalább 3 hónap elteltével végzett implantáció. Ekkorra a csont és a lágyrészek teljesen begyógyultak, de előfordulhat, hogy csontpótlásra is szükség van, ha a csontmennyiség időközben lecsökkent.

Kerámia héj / kerámia korona
Esztétikus, fémmentes fogpótlások, amelyek kiválóan utánozzák a természetes fog színét és áttetszőségét. A héj vékony rétegben borítja a fog elülső felszínét, míg a kerámia korona a teljes fogat fedi. Elsősorban a frontfogak esztétikai helyreállítására használják.

Kivehető fogpótlás
Teljes vagy részleges foghiány pótlására szolgáló fogmű, amelyet a páciens önállóan ki tud venni és vissza tud helyezni. Készülhet akrilátból vagy fémlemezzel kombinálva, és gyakran ideiglenes megoldásként szolgál implantáció vagy rögzített pótlás előtt.

Kobaltk­róm ötvözet
Fogtechnikai fémötvözet, amelyet hídvázak, fémkerámia koronák és részleges kivehető pótlások készítésére használnak. Erős, korrózióálló és biokompatibilis anyag, amely stabil tartást biztosít a fogműnek.

Kofferdam
Rugalmas gumilemez, amelyet a fogra rögzítenek a kezelés idejére, hogy elszigeteljék azt a nyáltól, nedvességtől és baktériumoktól. Különösen gyökérkezelésnél, kompozit töméseknél és fehérítésnél használatos a sterilitás és a precizitás érdekében.

Kompozit
Modern, esztétikus tömőanyag, amely üvegszemcsékből és műgyanta alapú mátrixból áll. Rétegezhető, jól formálható, és színében tökéletesen illeszkedik a természetes foghoz. Elsősorban front- és rágófogak esztétikus helyreállítására használják.

Kompozit anyagok
Olyan összetett szerkezetű anyagok, amelyek eltérő fizikai tulajdonságú komponenseket (pl. töltőszemcséket és gyantát) kombinálnak. A fogászatban kiemelkedő szerepet kapnak, mivel esztétikusak, jól tapadnak, és hosszú távon ellenállnak a rágóerőknek.

Kompozit tömés
Fehér színű, fényre kötő tömés, amely kiválóan illeszkedik a természetes fogszínhez. Kiváló esztétikai tulajdonságai miatt leggyakrabban a frontfogaknál, de ma már rágófogaknál is elterjedt. Rétegenként építik be, így hosszú távon is tartós és pontos illeszkedésű.

Kombinált fogpótlás
Olyan fogpótlási megoldás, amely a rögzített és a kivehető fogmű előnyeit ötvözi. A rögzített rész (pl. korona vagy híd) stabil alátámasztást biztosít, míg a kivehető rész a nagyobb kiterjedésű foghiányt pótolja. Gyakran rejtett elhorgonyzással készül.

Kontaktpont
A két szomszédos fog érintkezési pontja, ahol a fogak oldalai egymásnak feszülnek. A kontaktpont szerepe a fogak stabilitásának biztosítása, valamint az étel beszorulásának és a fogköz szuvasodásának megelőzése.

Kontamináció
Fertőződés vagy szennyeződés, például baktérium vagy nyál bejutása steril területre. A fogászatban különösen fontos a kontamináció megelőzése gyökérkezelés, sebészet és implantáció során.

Korona
Teljes fogfelszínt beborító fogpótlás, amely megvédi és helyreállítja a súlyosan sérült vagy gyengült fogat. Készülhet fém-kerámia, cirkónium vagy teljes kerámia változatban, a választás a funkcionalitás és az esztétika függvénye.

Koronahosszabbítás
Sebészi beavatkozás, amely során a fog körüli csontot és ínyt eltávolítják vagy áthelyezik, hogy a fog ép része jobban hozzáférhető legyen a korona vagy tömés készítéséhez. Akkor szükséges, ha a szuvasodás vagy törés túl közel van a csontszinthez.

Körhíd
Teljes fogívet áthidaló rögzített fogpótlás, amely több hiányzó fogat pótol. Általában több pillérfogra vagy implantátumra épül, és esztétikailag is teljes fogsort imitál. Kiváló funkcionális és esztétikai megoldás nagy kiterjedésű foghiány esetén.

Külső fogfehérítés
Olyan fogfehérítési eljárás, amely élő, ép fogak esetében alkalmazható. A fehérítő anyagot (általában hidrogén-peroxidot vagy karbamid-peroxidot) a fogak felszínére viszik fel, majd aktiválják. A kezelés történhet otthon (egyéni sínes) vagy rendelőben, professzionális felügyelettel.

Kürettálás (kürettázs)
Speciális tisztító eljárás, amelyet íny alatti gyulladásos szövetek, fogkő és baktériumok eltávolítására alkalmaznak. Lehet zárt (nem metszik fel az ínyt) vagy nyitott (sebészi) technikával végzett, a fogágybetegség előrehaladottságától függően.

L

Láthatatlan fogszabályozó
Átlátszó, kivehető műanyag sínek sorozata, amely fokozatosan mozgatja a fogakat a kívánt irányba. Esztétikus, kényelmes megoldás felnőttek és fiatalok számára, akik nem szeretnének hagyományos fém fogszabályzót viselni.

Lágyrész
A szájüregben található puha szövetek, például az íny, a nyelv, a szájnyálkahártya, az ajkak belső felszíne és a szájpadlás. Ezeknek a szöveteknek fontos védelmi, érzékelő és táplálkozási szerepük van.

Lágyrészfekély
A szájnyálkahártyán kialakuló felületes seb, amely fájdalmas és lassan gyógyul. Okozhatja mechanikai sérülés (pl. fogsor, harapás), fertőzés (pl. herpesz, afta) vagy immunológiai folyamat. Tartós fennállás esetén orvosi vizsgálat szükséges.

Lágyszöveti lézer
Fogászati célra használt lézerkészülék, amely a fogíny és más lágyrészek kezelésére szolgál. Hatékony a vérzéscsillapításban, gyulladáscsökkentésben, sebek fertőtlenítésében, valamint az afták, herpeszek gyorsabb gyógyításában.

Lakk (fluorid lakk)
Fogorvosi kezelés során alkalmazott, magas fluoridtartalmú védőanyag, amelyet a fogfelszínre visznek fel. Erősíti a zománcot, csökkenti az érzékenységet és segít megelőzni a fogszuvasodást, különösen gyermekeknél vagy érzékeny fogaknál.

Lappangó góc
Tünetmentes, de tartósan fennálló gyulladásos elváltozás, például egy elhalt vagy rosszul gyökérkezelt fog körül. A szervezet más részein is panaszokat okozhat (pl. hajhullás, bőrproblémák, ízületi gyulladás), ezért felismerése és kezelése fontos.

Laza fog
Olyan fog, amely mozgatható a helyén, mert a körülötte lévő fogágy szövetei (íny, csont, gyökérhártya) meggyengültek. Ennek oka lehet előrehaladott fogágybetegség, trauma vagy harapási rendellenesség.

Légzéses teszt
Szájszag (halitosis) diagnosztikájára szolgáló vizsgálat, amely során a kilélegzett levegőt elemzik, hogy kimutathatók-e benne kénvegyületek vagy egyéb szagképző anyagok. Segít meghatározni a kellemetlen lehelet forrását.

Lenyomat
A fogakról, az ínyről és a száj más képleteiről készített negatív minta, amelyet gumiszerű lenyomatanyaggal vesznek le. A lenyomat alapján a fogtechnikus pontos másolatot (mintát) készít, amely alapján pótlás, sín vagy egyéb fogmű gyártható.

Lenyomatanyag
Speciális, rugalmas vagy szilárdulás után szilárd anyag (pl. alginát, szilikon), amelyet lenyomatvételhez használnak. Fontos tulajdonságai: pontosság, formatartás és könnyű eltávolíthatóság.

Lingvális
A fogaknak az a felszíne, amely a nyelv felé néz – az alsó fogaknál belső, a felsőknél a szájpadlás felőli oldal. Gyakori anatómiai irányjelölés fogorvosi dokumentációban vagy fogszabályozásban.

Lokalizált fogágybetegség
A fogágybetegség olyan formája, amely csak néhány fogat érint – leggyakrabban az alsó metszőket vagy felső első nagyőrlőket. A gyulladás és csontvesztés ebben az esetben nem kiterjedt, de célzott kezelést igényel.

Lugol-oldat
Jód alapú, sötét színű oldat, amelyet korábban fertőtlenítésre használtak, ma pedig leginkább nyálkahártya-elszíneződéses diagnosztikai célokra alkalmazzák (pl. szövettani mintavétel előtti festés).

Luminálás
A gyökérkezelés során végzett művelet, amelynek célja a gyökércsatorna megfelelő szélesítése és formázása a fertőtlenítés és tömés előkészítéseként. Speciális eszközökkel történik, fokozott precizitással.

M

Mandibula (alsó állcsont)
Az alsó állkapocs csontja, amely mozgatható, ízülettel kapcsolódik a koponyához. Rajta helyezkednek el az alsó fogak, és fontos szerepe van a rágásban, beszédben és az állkapocs mozgásaiban.

Margo gingivae
Az ínyszél anatómiai megnevezése, amely a fognyak körül húzódó, szabadon elmozdítható ínyszövet. Egészséges állapotban feszes és rózsaszín, gyulladás esetén duzzadt, vörös és vérzékeny lehet.

Maxilla (felső állcsont)
A felső fogakat hordozó, a koponyával szilárdan összenőtt csont. Részt vesz az arc, az orrüreg, a szájpad és a szemüreg kialakításában. Ebbe a csontba kerülnek beültetésre a felső állcsonti implantátumok.

Maxillofaciális sebészet
A száj, az állcsont, az arc és a fej-nyak területének sebészeti ellátásával foglalkozó orvosi szakterület. Ide tartozik többek között a traumák, daganatok, fejlődési rendellenességek, állcsontműtétek és implantációk sebészi kezelése.

Mediális (meziális)
Anatómiai irányjelölés, amely a fogak középvonalához közelebb eső felszínt jelöli. Például az egyik metszőfog középvonal felőli oldala mediálisnak számít. Ellentéte a disztális irány.

Megnyílt pulpa
Olyan állapot, amikor a fogszuvasodás olyan mélyre terjed, hogy eléri a fogbelet (pulpát), és azt szabaddá teszi. Ez súlyos fájdalmat és gyulladást okozhat, a kezelése legtöbbször gyökérkezelés.

Mély szuvasodás
A fog keményszöveteit mélyen érintő fogszuvasodás, amely már közelít vagy eléri a fogbelet. Tünetei lehetnek érzékenység, fájdalom, nyomásérzékenység. Időben történő kezelése elengedhetetlen a fog megmentéséhez.

Mélyhúzott sín
Egyénre szabott, átlátszó, hőre lágyuló műanyagból készült fogsín, amelyet lenyomat alapján készítenek. Alkalmazható fogfehérítéshez, harapásemeléshez, fogcsikorgatás ellen vagy éjszakai védelemre.

Metálkerámia korona
Olyan fogpótlás, amelynek belső váza fémből készül (általában kobalt-króm ötvözetből), amelyre esztétikus kerámia réteget égetnek rá. Stabilitása és tartóssága miatt gyakran használják a hátsó fogak helyreállítására.

Metszőfog
Az elülső fogak, amelyeknek feladata a harapás, azaz az étel aprítása. A felső és alsó állcsontban is négy metszőfog található (két középső és két oldalsó). Jellegzetes, vékony éles élükről könnyen felismerhetők.

Mikroszkópos gyökérkezelés
Nagy nagyítás alatt végzett gyökérkezelési technika, amely során a fogorvos speciális mikroszkópot használ. Segítségével a gyökércsatornák bonyolult rendszere is láthatóvá válik, így precízebb, biztonságosabb és sikeresebb kezelést tesz lehetővé.

Moláris (nagyőrlő fog)
A hátsó fogak csoportja, amelyeknek nagy, rágófelszíni területük van. Fő szerepük a táplálék őrlése, aprítása. A felnőtt fogazatban általában három moláris található minden kvadránsban, ezek közül az utolsó a bölcsességfog.

Műgyanta
Műanyag alapú fogtechnikai anyag, amelyből ideiglenes koronák, kivehető pótlások, fogsorok és egyéb eszközök készülnek. Könnyen formázható, gyorsan keményedik és jól polírozható, de hosszú távon kevésbé tartós, mint a kerámia.

Műgyökér
A mesterséges foggyökér, más néven implantátum. Sebészi úton ültetik be az állcsontba, és ez szolgál alapként a koronák, hidak vagy protézisek rögzítéséhez.

Másodlagos fogszuvasodás
A tömött vagy koronázott fogak szélén, a restaurációk alatt vagy azok mellett kialakuló újabb szuvasodás. Leggyakrabban széli nyílás, mikroszivárgás vagy rossz szájhigiénia következménye.

N

Nasalopalatinalis csatorna
A szájpad és az orrüreg között húzódó anatómiai képlet, amely idegeket és ereket tartalmaz. Fogászati szempontból különösen fontos implantáció vagy ciszták eltávolítása során, mivel ebben a régióban gyakoriak az elváltozások.

Nasalopalatinalis ciszta
A középső szájpadvonalban, a nasopalatinalis csatorna mentén kialakuló, jóindulatú elváltozás. Általában lassan növekvő, panaszmentes, de nagysága miatt nyomásérzést, duzzanatot okozhat, eltávolítása sebészeti úton történik.

Nikkel
Gyakori fémötvözet-alkotó a fogászati fémszerkezetekben, például fémkerámia koronákban vagy fogszabályozó ívekben. Egyes pácienseknél allergiás reakciót válthat ki (fémallergia), ezért érzékenység esetén nikkelmentes alternatívát kell választani.

Nem perforáló gyökércsúcs gyulladás
A foggyökér csúcsán kialakuló krónikus gyulladásos állapot, amely nem tör át a csontfelszínen, így gyakran tünetmentes marad. Röntgenen látható árnyék, és a fog érzékenysége vagy gócként való szerepe miatt kezelést igényelhet (gyökérkezelés, rezekció).

Neuralgia
Idegi eredetű, rohamszerűen jelentkező, éles, szúró fájdalom. A fogászatban leggyakrabban az arcideget (n. trigeminus) érintő neuralgia fordul elő, amely a fogak, állkapocs vagy arc egyik oldalára lokalizálódhat, gyakran fogfájásként jelentkezik.

Növekedési zavar
Az állcsontok fejlődésének rendellenessége, amely lehet túlzott vagy elégtelen növekedés, aszimmetria vagy harapási rendellenesség formájában. Gyermek- és kamaszkorban fogszabályozó szakorvos segítségével kezelhető.

Nyálkahártya
A szájüreget belülről borító, puha, nyálat termelő lágyszövet, amely védelmet nyújt a mechanikai, kémiai és mikrobiológiai behatások ellen. Sérülései – például fekélyek, égések vagy gyulladások – fájdalmasak lehetnek, és figyelmet igényelnek.

Nyálszabályozás
Túlzott vagy csökkent nyáltermelés kezelésére szolgáló eljárás vagy tanácsadás. Szájszárazság esetén javasolhatók speciális nyálpótlók, sűrű nyál esetén gyakori öblítés, illetve orvosi kivizsgálás a háttérok feltárására.

Nyálszívó
Fogászati eszköz, amely elszívja a nyálat, vizet és egyéb folyadékokat a szájüregből a kezelés közben. Lehetővé teszi a száraz, jól látható munkaterület fenntartását, így nélkülözhetetlen minden kezelőhelyiségben.

Nyitott kürettázs
Sebészi fogágytisztítás, amely során az ínyt felnyitják, hogy hozzáférjenek a mélyen fekvő fogkőhöz és gyulladt szövetekhez. Előrehaladott fogágybetegség esetén alkalmazzák, célja a gyulladás megszüntetése és a tasakmélység csökkentése.

Nyugalmi állapot (harapásban)
Az az állapot, amikor a páciens száját zárva tartja, de az alsó és felső fogak nem érintkeznek egymással, és az állkapocs izmai is ellazultak. Ez az úgynevezett fiziológiás nyugalmi helyzet, amely fontos a harapáselemzés és sínterápia szempontjából.

O

Occlusalis felszín
A rágófogak (kis- és nagyőrlők) harapó felszíne, amely az alsó és felső fogak érintkezésében, azaz a rágásban játszik szerepet. Ezeken a felszíneken alakul ki leggyakrabban a fogszuvasodás, mivel a barázdák nehezebben tisztíthatók.

Occlusio (harapási kapcsolat)
Az alsó és felső fogak érintkezési viszonya zárt állkapocs-helyzetben. Az occlusio típusa meghatározza, hogyan illeszkednek egymáshoz a fogak – eltérései harapási rendellenességhez, állkapocsízületi panaszokhoz vagy fogkopáshoz vezethetnek.

Odontogén fertőzés
A fog eredetű fertőzések összefoglaló neve, amelyek a fogbélből vagy a fogágyból indulnak ki, és átterjedhetnek a környező szövetekre, sőt súlyos esetben az egész szervezetre is. Kezelésük az érintett fog gyógyítása, eltávolítása és szükség esetén antibiotikum adása.

Onlay
Olyan betét, amely nemcsak a fog üregét, hanem a fogcsücsköket is befedi. A fogtechnikus készíti el lenyomat alapján, és a fogorvos cementálja be a fogba. Tartósabb és pontosabb, mint a hagyományos tömés, és esztétikailag is kiváló megoldás.

Orálhigiénia
A szájüreg rendszeres és tudatos tisztán tartása, amely magában foglalja a helyes fogmosási technikát, a fogközök tisztítását (fogköztisztító kefe, fogselyem), valamint a rendszeres professzionális fogtisztítást. Alapvető fontosságú a fog- és ínybetegségek megelőzésében.

Orthodontia (fogszabályozás)
A fogászat azon szakterülete, amely a fogak és az állcsontok helyes helyzetével, szabálytalanságaik felismerésével és kezelésével foglalkozik. Célja a harapásfunkció javítása és az esztétikai megjelenés helyreállítása különféle fogszabályozó készülékek segítségével.

Osseointegráció
Az a biológiai folyamat, amelynek során a beültetett fogászati implantátum stabilan összenő az állcsonttal. Ez a kapcsolat teszi lehetővé, hogy az implantátum hosszú távon terhelhető és tartós legyen.

Osteitis
A csont gyulladásos megbetegedése, amely a fogeltávolítás után is kialakulhat – ilyen eset például a „száraz fogmeder” (alveolitis sicca). Fájdalmas állapot, amely kezelést igényel: fertőtlenítés, fájdalomcsillapítás és helyi fedőkötés.

Overdenture
Kivehető fogpótlás, amely implantátumokon vagy maradék gyökereken rögzül. Nagyobb stabilitást és kényelmet biztosít, mint a hagyományos teljes protézis, különösen alsó állcsont esetén, ahol gyakori a fogsor mozgása.

Okkluzális trauma
Túlzott vagy rendellenes harapási erőhatás következtében kialakuló fog- és fogágykárosodás. Okozhatja fogcsikorgatás, rossz harapás vagy nem megfelelően kialakított fogpótlás. Kezeletlenül ínyvisszahúzódáshoz, foglazuláshoz vezethet.

P

Panoráma röntgen
Olyan speciális röntgenfelvétel, amelyen az összes fog, az állkapocs, az ízületek és a környező csontszerkezet egyszerre látható. Alapvető eszköz a diagnosztikában, például fogszabályozás, implantáció, fogszuvasodás vagy bölcsességfogak vizsgálata során.

Papilla interdentális
Az íny fogak közötti része, amely normál esetben háromszög alakban tölti ki a fogközöket. Egészséges ínynél szorosan kitölti a teret, de fogágybetegség vagy ínyvisszahúzódás esetén elsorvadhat, esztétikai és funkcionális problémát okozva.

Parodontitis (fogágygyulladás)
Krónikus, baktériumok által okozott gyulladásos megbetegedés, amely a fog tartószöveteit – íny, csont, gyökérhártya – érinti. Kezeletlenül a fogak meglazulásához és elvesztéséhez vezethet. A tünetek közé tartozik a vérző íny, ínyvisszahúzódás és kellemetlen lehelet.

Parodontium (fogágy)
A fogakat rögzítő és megtámasztó szövetek együttese: íny, cement, gyökérhártya és az alveoláris csont. Egészséges parodontium nélkül a fogak nem stabilak, ezért kulcsfontosságú a fenntartása és védelme.

Parodontológia
A fogászat azon ága, amely a fogágy megbetegedéseinek megelőzésével, diagnosztikájával és kezelésével foglalkozik. Ide tartozik a fogkőeltávolítás, kürettázs, ínyműtétek és a fogágybetegség komplex kezelése.

Periapicalis gyulladás
A foggyökér csúcsa körüli gyulladás, amely általában elhalt vagy gyulladt fogbélből származó fertőzés következtében alakul ki. Gyakran tünetmentes, de előrehaladott esetben fájdalom, duzzanat, tályog is kialakulhat.

Pericoronitis
A bölcsességfog részleges előtörése során jelentkező ínygyulladás, amikor a fog felett megmaradt ínylebeny alá baktériumok kerülnek. Fájdalmat, duzzanatot, nyelési nehézséget okozhat – súlyos esetben antibiotikumos és sebészi kezelést igényelhet.

Periodontitis
A gyökérhártya és a környező csont gyulladásos megbetegedése, amely a fogágygyulladás előrehaladott formája. A fog mozgathatóvá válhat, tasakok alakulnak ki, a csont pusztul – kezelés nélkül fogvesztéshez vezet.

Periodontium
A foggyökér körül elhelyezkedő rostos kötőszövet (gyökérhártya), amely a fogat az állcsontba rögzíti. Mikroszkopikus rostjai elnyelik a rágás közben fellépő erőket, így védelmet nyújtanak a csontnak.

Periostitis
Az állcsontokat borító csonthártya gyulladása, amely leggyakrabban fogeredetű fertőzés következtében alakul ki. Hirtelen fellépő, erős fájdalom, duzzanat, akár láz kísérheti – azonnali kezelést igényel.

Plakk (lepedék)
A fogak felszínén, főként az ínyszél mentén kialakuló, baktériumokat tartalmazó lágy biofilm. Ha nem távolítják el rendszeresen, gyulladást, fogszuvasodást és fogágybetegséget okoz. Rendszeres fogmosással és professzionális tisztítással megelőzhető.

Polimerizációs lámpa
Fogászati eszköz, amely fényt bocsát ki a fényre kötő tömőanyagok (pl. kompozit) megkeményítéséhez. Nélkülözhetetlen az esztétikus tömések készítésekor, mivel másodpercek alatt biztosítja a tömőanyag végleges kötését.

Polírozás
A fogfelszín simává és fényessé tétele speciális kefékkel, pasztákkal. A polírozás eltávolítja az apró elszíneződéseket, simítja a fogfelszínt, így kevésbé tapad meg rajta a lepedék – fontos része a professzionális fogtisztításnak.

Porcelán
Fogászati kerámia, amely kiváló esztétikai tulajdonságai miatt előszeretettel használt anyag koronák, héjak, hidak készítéséhez. Színe és áttetszősége természetes foghatást biztosít, emellett ellenálló és hosszú távon színtartó.

Porcelán korona
Olyan fogpótlás, amely porcelánból (kerámiából) készül, és teljesen beborítja a fogat. Lehet teljesen fémmentes vagy fémvázra égetett változat. Kiváló esztétikai eredményt nyújt, főként frontfogaknál alkalmazzák.

Porcelán héj
Vékony kerámialemez, amelyet a fogak elülső felszínére ragasztanak. Leginkább esztétikai célból alkalmazzák: elszíneződés, formai hibák vagy rések eltüntetésére. Minimális foganyag-eltávolítással jár.

Posterior
Anatómiai irányjelölés, amely a száj hátsó részére utal. Például a hátsó fogak (kis- és nagyőrlők) a posterior régióhoz tartoznak.

Precíziós elhorgonyzás
Kombinált fogpótlások esetén alkalmazott speciális rögzítési módszer. A rögzített és a kivehető rész között rejtett, pontosan illeszkedő csatlakozás biztosítja a stabilitást, esztétikát és kényelmet.

Prevenció
Megelőzés. A fogászatban azokat az eljárásokat és szokásokat jelenti, amelyek célja a betegségek kialakulásának elkerülése – ide tartozik a rendszeres fogmosás, szűrővizsgálatok, fluoridálás, szájhigiénés tanácsadás.

Prognathizmus
Előreharapás, amelynél az alsó állkapocs előrébb helyezkedik el a felsőhöz képest. Harapási rendellenesség, amely fogszabályozással, súlyosabb esetben állcsontműtéttel kezelhető.

Profilaxis
Megelőző kezelés a szájhigiénia fenntartása és a fogászati betegségek (szuvasodás, ínygyulladás) megelőzése érdekében. Ide tartozik a professzionális fogkőeltávolítás, polírozás, fluoridkezelés és a páciensek oktatása.

Protézis
Olyan, fogtechnikus által készített kivehető fogpótlás, amely részleges vagy teljes foghiány esetén állítja vissza a rágóképességet és az esztétikát. Lehet ideiglenes vagy végleges, különféle anyagokból, például akrilátból vagy fémvázzal kombinálva készülhet.

Protetika
A fogászat azon szakterülete, amely a hiányzó fogak pótlásával foglalkozik. Ide tartoznak a koronák, hidak, kivehető pótlások és implantátumokra készülő megoldások. Célja a funkció és az esztétika helyreállítása.

Pulpa (fogbél)
A fog legbelső, élő része, amely ereket, idegeket és kötőszövetet tartalmaz. Felelős a fog érzékenységéért és táplálásáért. Szuvasodás vagy trauma esetén begyulladhat (pulpitis), ekkor gyökérkezelésre van szükség.

Pulpitis (fogbélgyulladás)
A pulpa gyulladásos megbetegedése, amelyet leggyakrabban mély szuvasodás, törés vagy mechanikai trauma okoz. Jellemző tünete a lüktető, nehezen csillapítható fájdalom – kezelése legtöbbször gyökérkezelés.

R

Radix
A latin eredetű kifejezés a foggyökeret jelenti. A fog azon része, amely az állcsontban rögzül, és a parodontium (fogágy) tartja helyben. Egyes fogaknak egy, másoknak akár több gyökere is lehet – ez anatómiai típusonként változó.

Rágás
A táplálék fizikai feldolgozása a fogak, az állkapocs és a rágóizmok segítségével. Ez az emésztés első szakasza, amely előkészíti az ételt a nyeléssel történő továbbításra. A hatékony rágás alapfeltétele az ép fogazat és az egészséges állkapocsízület.

Rágófelszín
Az őrlőfogak felső, harapásban részt vevő része. Itt történik az étel aprítása, darabolása. Ezeken a felszíneken gyakran alakul ki szuvasodás, mivel a barázdák nehezen tisztíthatók – ezért gyakran alkalmaznak barázdazárást gyerekeknél.

Rágószerv
A rágásban részt vevő teljes egység: a fogak, az állkapocs, a rágóizmok és az állkapocsízület. A fogászatban a harapás vizsgálata, harapásemelés vagy fogszabályozás során a rágószerv funkcionális egységként szerepel.

Recesszió (ínyvisszahúzódás)
Az íny visszahúzódása a fognyakról, amely során szabaddá válik a gyökérfelszín. Ez fognyaki érzékenységet, esztétikai problémát és szuvasodásra való hajlamot okozhat. Oka lehet helytelen fogmosás, fogágybetegség vagy harapási trauma.

Recidíva
A már kezelt fogászati probléma újbóli megjelenése. Például a fogak visszarendeződése fogszabályozás után, vagy a gyulladás kiújulása gyökérkezelést követően. Megfelelő retencióval és rendszeres kontrollal megelőzhető.

Resectio (gyökércsúcs-eltávolítás)
Sebészi beavatkozás, amely során a foggyökér csúcsi részét eltávolítják, leggyakrabban akkor, ha a gyökérkezelés nem volt eredményes, vagy gyulladás, ciszta maradt vissza. A kezelés célja a fertőzés megszüntetése és a fog megmentése.

Restaurálás (helyreállítás)
A fogak funkcionális és esztétikai helyreállítása szuvasodás, törés vagy kopás esetén. Történhet töméssel, betéttel, koronával vagy egyéb fogpótlással – célja, hogy visszaállítsa az eredeti állapotot, vagy közelítse azt.

Retrográd gyökértömés
Olyan gyökértömési eljárás, amelyet sebészi úton, a gyökércsúcs felől végeznek, általában resectio során. Akkor alkalmazzák, ha a hagyományos (koronai irányból végzett) gyökértömés nem volt kivitelezhető vagy sikertelen.

Retenciós forma
A fogorvos által kialakított üregforma vagy struktúra, amely biztosítja a tömőanyag vagy betét megfelelő rögzülését a fogban. Célja a stabilitás és a hosszú távú tartósság biztosítása, miközben megőrzi a lehető legtöbb foganyagot.

Retineált fog
Olyan fog, amely teljesen a csontban vagy íny alatt maradt, és nincs áttörési hajlama. Leggyakrabban a bölcsességfogakat érinti. A fog helyzete, elhelyezkedése miatt gyakran sebészi eltávolítás szükséges, különösen, ha panaszt vagy torlódást okoz.

Részleges protézis
Kivehető fogpótlás, amely csak a hiányzó fogakat pótolja, miközben a meglévő saját fogakhoz vagy implantátumokhoz rögzül. Lehet akril, fémvázas vagy rugalmas anyagból készült. Kényelmes és költséghatékony megoldás foghiány esetén.

Rugalmas fogsor
Kivehető pótlás, amely rugalmas, puhább anyagból készül, ezáltal kényelmesebb és jobban alkalmazkodik a szájüreghez. Fémmentes, ezért jó megoldás lehet fémallergia vagy fokozott esztétikai igény esetén.

Rugalmas kapocs
Fémmentes, műanyagból készült rögzítőelem, amely a részleges fogsorokat a meglévő fogakhoz kapcsolja. Esztétikusabb és kényelmesebb, mint a hagyományos fémkapocs, különösen a frontfogaknál.

Röntgen
Képalkotó eljárás, amellyel a fogak, csontok, gyökerek és környező szövetek vizsgálhatók. Létezik intraorális (kis röntgen), panoráma (teljes fogazat), illetve speciális 3D (CBCT) változata is. Alapvető szerepe van a diagnosztikában és tervezésben.

S

Sínezés
Mozgatható, instabil fogak rögzítése egy vékony sín segítségével, amely több fogat összekapcsol. Segíti a fogak megszilárdulását, mivel tehermentesíti a gyógyulás alatt álló parodontiumot, és megakadályozza a fogak további elmozdulását.

Sinus lift
Sebészi eljárás, amelynek során a felső állcsontban található arcüreg (sinus maxillaris) alapját megemelik, és csontpótló anyagot helyeznek be. Akkor szükséges, ha a felső őrlők régiójában nem áll rendelkezésre elegendő csontmennyiség az implantátum beültetéséhez.

Sinus maxillaris (arcüreg)
A felső állcsontban található, levegővel telt üreg, amely az orrüreghez kapcsolódik. Fontos anatómiai képlet az implantáció és a felső nagyőrlők eltávolítása során, mivel a foggyökerek gyakran közel fekszenek hozzá.

Sín (harapásemelő sín)
Egyénre szabott, átlátszó műanyag eszköz, amelyet a fogsorra illesztenek. Fogcsikorgatás (bruxizmus), állkapocsízületi panaszok, fogfehérítés vagy harapási problémák esetén alkalmazzák. Éjszaka vagy napközben is viselhető.

Szelektív csiszolás
Fogfelszínek célzott módosítása a harapás egyensúlyának helyreállítása érdekében. A fogorvos minimálisan módosítja a fogak érintkezési pontjait, hogy csökkentse a túlterhelést és javítsa az állkapocsízület működését.

Sterilizálás
A fogászati eszközök fertőtlenítésének legmagasabb szintje, mely során minden mikroorganizmust, beleértve a baktériumokat, vírusokat és gombákat is, elpusztítanak. Autoklávban, magas hőmérsékleten és nyomáson végzik.

Szájfeltáró
Speciális eszköz, amely segít a szájüreg jobb áttekinthetőségében az ajkak és arcizmok elhúzásával. Használata gyakori gyermekfogászatban, fogfehérítéskor vagy fotódokumentáció készítésekor.

Szájhigiénia
A szájüreg tisztán tartására irányuló napi és professzionális tevékenységek összessége, mint például a helyes fogmosási technika, a fogköztisztítás, szájöblítők használata és rendszeres fogorvosi ellenőrzések.

Szájnyálkahártya-gyulladás (stomatitis)
A száj belső lágyrészeinek (nyálkahártya) gyulladása, amely fájdalommal, vörösséggel, fekélyekkel vagy égő érzéssel járhat. Okozhatja fertőzés, mechanikai sérülés, allergia vagy immunrendszeri probléma.

Szájsebészet
A fogászat azon ága, amely sebészi beavatkozásokat végez a szájüregben és környékén. Ide tartozik például a bölcsességfogak eltávolítása, gyökércsúcs-rezekció, ciszták eltávolítása és implantáció előkészítése (pl. sinus lift).

Szájszárazság (xerostomia)
A nyáltermelés csökkenéséből fakadó kellemetlen száraz érzet a szájban. Gyakran gyógyszerek, stressz, sugárkezelés vagy autoimmun betegségek okozzák. Növeli a szuvasodás és fertőzések kockázatát, rontja a komfortérzetet.

Szájzár
Az állkapocs izmainak görcsös összehúzódása következtében kialakuló állapot, amely megnehezíti vagy lehetetlenné teszi a száj kinyitását. Okozhatja fogászati fertőzés, trauma vagy súlyos ízületi gyulladás.

T

Tályog
Gennyel telt gyulladásos csomó, amely a fog körül vagy a szájüregben alakulhat ki. Okozhatja elhalt fog, kezeletlen szuvasodás vagy fogágybetegség. Általában fájdalmas duzzanat formájában jelentkezik, és gyors kezelést igényel – gyakran antibiotikum, majd a fertőzés forrásának megszüntetése szükséges.

Tasak (fogágytasak)
A fog és az íny között kialakuló kóros mélyedés, amely a fogágy gyulladásos pusztulásának következménye. Ebben a mélyedésben baktériumok telepednek meg, ami tovább súlyosbítja a gyulladást és csontvesztéshez vezethet. Rendszeres tisztítás vagy kürettázs szükséges a kezelése.

Tejfog
Az első, ideiglenes fogazatot alkotó fogak, amelyek általában 6 hónapos kor körül kezdenek előtörni, és körülbelül 6 éves korra kezdenek kihullani, helyükre a maradó fogak lépnek. A tejfogak egészsége fontos, mert helyet biztosítanak a maradó fogak számára, és korai elvesztésük harapási rendellenességekhez vezethet.

Teljes protézis
Olyan kivehető fogpótlás, amely az összes hiányzó fogat pótolja az állcsonton. Általában akrilból készül, és vákuumhatással tapad az ínyhez. Felső és alsó állcsontra is készíthető, ha már nincs saját fog a szájban.

Temporomandibuláris ízület
Az állkapocs és a koponya közötti ízület, amely lehetővé teszi az állkapocs mozgását – például nyitást, zárást, előre- és oldalmozgást. Zavarai – mint például kattogás, fájdalom vagy szájzár – gyakran okoznak fejfájást és állkapocsproblémákat.

Tömés
A szuvas vagy sérült fog szöveteinek eltávolítása után készített helyreállítás. Lehet esztétikus kompozit anyagból vagy (egyre ritkábban) amalgámból. A tömés célja a fog funkciójának és formájának helyreállítása.

Töméscsere
Régi, elszíneződött, repedt vagy nem jól záró tömés eltávolítása és új tömőanyaggal való pótlása. Szükségessé válhat esztétikai okból, sekély szuvasság vagy tömésalatti szuvasodás esetén is.

Tömőanyag
A fogszuvasodás után kialakított üreg kitöltésére szolgáló anyag, leggyakrabban fényre kötő kompozit, de léteznek üvegionomer és amalgám tömőanyagok is. A modern tömőanyagok esztétikusak, tartósak és jól illeszkednek a fogszövethez.

Torlódás
Olyan fogazati rendellenesség, amikor a fogak nem férnek el szabályosan az állcsontban, ezért elcsavarodnak, átfedik egymást vagy nem a megfelelő helyen törnek elő. Fogszabályozással jól kezelhető.

Torzió
Egy fog tengelye körüli elfordulása – leggyakrabban a metszőfogaknál fordul elő. A torzió esztétikai és funkcionális problémát is jelenthet, és fogszabályozással általában jól korrigálható.

Transzpozíció
Ritka fejlődési rendellenesség, amikor két fog egymás pozícióját cseréli fel az állcsontban. Leggyakrabban a szemfog és az oldalsó metsző érintett. Fogszabályozással nehezen, de bizonyos esetekben korrigálható.

Trismus
Az állkapocs izmainak kóros feszülése, amely korlátozza a szájnyitást. Oka lehet fertőzés, trauma, injekciós sérülés vagy ízületi zavar. Fontos a korai felismerés és kezelés, mivel akadályozza a táplálkozást és a fogászati beavatkozásokat.

Túlharapás
Olyan harapási eltérés, amelynél a felső metszőfogak túlzottan fedik az alsókat. Lehet genetikai eredetű vagy szokások (pl. ujjszopás) következménye. Fogszabályozással kezelhető, súlyos esetben állcsontműtét is szükséges lehet.

U

Ultrahangos depurátor
Speciális fogászati eszköz, amely gyorsan rezgő fejjel távolítja el a fogkőlerakódásokat a fogak felszínéről. Hatékonyan tisztítja a nehezen hozzáférhető területeket is, miközben minimális traumát okoz az ínyszöveteknek. Alapvető szerepet játszik a professzionális fogtisztításban.

Ultrahangos fogtisztítás
Rendelői eljárás, amely során nagy frekvenciájú rezgéssel működő depurátorral távolítják el a fogkövet. A kezelés gyors, hatékony és általában fájdalommentes, utána a fogfelszínt polírozzák. Fontos része a megelőző szájhigiénés kezeléseknek.

V

Varrat
Sebészeti beavatkozás után alkalmazott varróanyag, amellyel a sebszéleket ideiglenesen rögzítik a gyorsabb és zavartalanabb gyógyulás érdekében. Létezik felszívódó és nem felszívódó típus – utóbbit általában 7–10 nap múlva távolítják el.

Vastag ínytípus
Olyan ínytípus, amely húsosabb, tömöttebb szövetből áll, kevésbé áttetsző, és általában ellenállóbb a gyulladással, visszahúzódással és sérülésekkel szemben. Sebészeti és fogpótlási eljárásoknál kedvezőbb hosszú távú eredményeket biztosít.

Vattarolni
A fogászatban használt kis vattatekercs, amelyet a szájüregbe helyeznek például lenyomatvétel, tömés vagy más beavatkozás során. Nagy nedvszívó képessége révén segít a munkaterület szárazon tartásában.

Védekezőharapás
Tudattalanul kialakuló reflexes állkapocsösszezárás, amely fájdalom vagy félelem hatására alakul ki. Leggyakrabban akut fájdalmat okozó fog esetén figyelhető meg – például ha a beteg a fájdalmas oldalon kerüli a rágást vagy szorítja a fogait.

Vékony ínytípus
Áttetszőbb, finomabb szerkezetű íny, amely hajlamosabb az ínyvisszahúzódásra, mechanikai sérülésekre és gyulladásokra. Fogpótlásoknál és sebészeti beavatkozásoknál fokozott óvatosságot igényel.

Védelemben tört elő a fog
Olyan eset, amikor a maradó fog nem rendelkezik elegendő hellyel az állcsontban vagy a tejfogak megtartása miatt nem tud szabályosan előtörni. Ez gyakori a szemfogaknál, és torlódáshoz, rendellenes fogálláshoz vezethet.

Vérzékenység
Olyan kórállapot vagy hajlam, amelynél a véralvadás zavart szenved. Foghúzás vagy műtéti beavatkozás előtt fontos laborvizsgálatokkal ellenőrizni, mivel fokozott vérzésveszéllyel járhat. Különösen figyelni kell véralvadásgátlót szedő betegeknél.

Vérzés az ínynél
Leggyakrabban fogmosás közbeni vagy spontán fellépő vérzés, amely az íny gyulladásának első és leggyakoribb jele. Okozhatja lepedék, fogkő vagy helytelen fogmosási technika. Rendszeres tisztítás és professzionális kezelés javasolt.

Vestibularis felszín
A fog külső felszíne, amely az ajkak vagy az arc felé néz. A felső fogaknál labiális, az alsó hátsó régióban bukkális felszínként is emlegetik. Fontos anatómiai irányjelölés fogpótlások és lenyomatvételek során.

Vezetéses érzéstelenítés
Olyan érzéstelenítési technika, amelynél az érzéstelenítőt nem közvetlenül a fog mellé, hanem egy nagyobb idegtörzs közelébe fecskendezik – például az alsó állkapocs idegcsatornájába. Hosszabb hatású és nagyobb területre terjed ki.

Viaszharapás
Fogpótlások készítése során alkalmazott eljárás, amikor a páciens egy előmelegített viaszcsíkra harap rá. Ennek segítségével rögzítik az alsó és felső fogazat pontos érintkezési (harapási) helyzetét, ami elengedhetetlen a pontos fogműhöz.

Viszkozitás
Az anyag folyékonyságának vagy sűrűségének mértéke. A fogászatban gyakran lenyomatanyagok vagy cementek esetében fontos jellemző: a megfelelő viszkozitású anyag jól alkalmazkodik a fogfelszínekhez, mégis stabil marad a használat során.

Vitalitásvizsgálat
A fogbél életképességének ellenőrzésére szolgáló diagnosztikai módszer. Leggyakrabban hidegingerrel (hidegteszt), elektromos ingerléssel vagy hőhatással végzik. Segít eldönteni, hogy a fog él-e, vagy elhalt, és szükséges-e gyökérkezelés.

Volumenpótlás
Sebészeti eljárás, amely során elveszett csont- vagy lágyrészmennyiséget pótolnak – például implantáció előtt csontpótlással, vagy esztétikai célból ínylebeny-átültetéssel. Célja a természetes kontúr és funkció helyreállítása.

X

Xerostomia (szájszárazság)
Orvosi kifejezés a csökkent nyáltermelésre vagy teljes szájszárazságra. Oka lehet gyógyszerszedés, sugárkezelés, stressz vagy autoimmun betegség (pl. Sjögren-szindróma). Fokozza a fogszuvasodás, ínygyulladás és nyelési nehézségek kockázatát. Kezelése: nyálpótló szerek, hidratálás, okfeltárás.

Z

Zápfog
A köznyelvben így nevezik a nagyőrlő fogakat, melyek a fogsor hátsó részén helyezkednek el. Fő feladatuk az étel megrágása, aprítása. A zápfogak gyakran több gyökérrel és bonyolult csatornarendszerrel rendelkeznek, ezért a gyökérkezelésük összetettebb lehet.

Zárható sín
Speciális fogsín, amelyet főként éjszaka használnak harapásemelésre, fogcsikorgatás vagy ízületi panaszok esetén. A zárhatóság mechanikailag stabilabb illeszkedést biztosít, ezáltal növeli a komfortérzetet és csökkenti az elmozdulás esélyét.

Záróharapás
Az az állapot, amikor az alsó és felső fogsor nyugalmi helyzetben legjobban illeszkedik egymáshoz. Fontos szerepe van a fogpótlások, koronák és harapásemelők tervezésénél. Helytelen záróharapás harapási rendellenességekhez vezethet.

Záróizom
Az ajkak zárásáért felelős mimikai izom (musculus orbicularis oris), amely kulcsszerepet játszik a beszédben, rágásban és esztétikai megjelenésben is. Foghiány vagy protézisviselés esetén a működése megváltozhat.

Záróvonal
Fogpótlások (koronák, hidak, héjak) peremének elhelyezkedését jelöli az ínyszélhez képest. A jól megválasztott záróvonal esztétikailag és funkcionálisan is döntő fontosságú, és csökkenti a gyulladás vagy visszahúzódás kockázatát.

Zárt kürettázs
Olyan nem sebészi fogágykezelés, amely során a fogkő és gyulladt szövetek eltávolítása zárt technikával, az íny felvágása nélkül történik. Leginkább közepes mélységű ínytasakok esetén alkalmazzák.

Zirkónium-dioxid
Fémmentes, biokompatibilis fogászati anyag, amelyből koronák, hidak és implantációs felépítmények készülnek. Kiváló esztétikai tulajdonságai és nagy szilárdsága miatt egyre népszerűbb választás a front- és rágófogak pótlására.

Zománc
A fog legkülső, legkeményebb, szervetlen anyagokból álló rétege, amely védi a dentint és a fogbelet. Bár rendkívül ellenálló, savas közegben erodálódhat, és nem képes regenerálódni – ezért különösen fontos a megfelelő szájhigiénia és táplálkozás.

Zománchibák
Fejlődési rendellenességek, melyek során a zománcréteg szerkezete vagy színe eltér a normálistól. Lehetnek fehér foltok, elszíneződések, vagy barázdák – gyakran fluorózis, trauma vagy örökletes ok áll a hátterükben.

Zöld gumi
Köznyelvi elnevezés bizonyos típusú alginát lenyomatanyagokra, amelyek zöld színűek és a fogorvosi lenyomatvételhez használják őket. Gyorsan kötnek, könnyen eltávolíthatók, és részletes mintázatot adnak.

Zsibbadás
Az érzéstelenítés során fellépő átmeneti érzéketlenség a száj egyes részein, például az ajkakban, nyelvben vagy ínyben. Teljesen normális jelenség, néhány óra alatt elmúlik, de addig óvatosságot igényel a rágásnál, beszédnél.

Zsugorodás
A tömőanyagok vagy lenyomatanyagok térfogatának csökkenése a kötési folyamat során. Ha túl nagy mértékű, az tömés esetén peremrési szivárgáshoz, lenyomat esetén pontatlansághoz vezethet.

A

B

C

D

E

F

G

H

I

J

K

L

M

N

O

P

R

S

T

U

V

X

Z