Az orrunk középső orrjáratába nyíló melléküregek gyulladását arcüreggyulladás néven ismerjük.
Az orrunk középső orrjáratába nyíló melléküregek gyulladását arcüreggyulladás néven ismerjük. Az orvosi megnevezése szerinti sinusitis, avagy orrmelléküreg-gyulladás, pontosabban rámutat arra, hogy az orrjárattal kapcsolódó üregek gyulladása nem korlátózódik az arcüregre, hiszen érinti az orr többi melléküregét is – ezen belül: a rostacsonti-, valamint a homloküreget egyaránt. Az arcüreggyulladás leggyakoribb kiváltó okaként a vírusos felső légúti betegségek szövődményei tekinthetők, melynek következtében a szaglószerv melléküregeinek nyálkahártyája megduzzad, a nyílások eltömítődnek, így a nyák képtelen kiürülni.
Az orrnyálka pangása miatt kialakuló bakteriális felülfertőződés végeredményeként gyulladás áll be.
További gyulladás-előidézőként tartható számon az orrnyálka duzzadt állapotát okozó allergia, a gombás fertőzés, a baktériumok, valamint a vírusok.
A több mint száz éves múlttal rendelkező amerikai nonprofit orvosi központ, a Cleveland Clinic, tájékoztatása szerint: amennyiben valaki azt tapasztalja, hogy a tünetei (arcfájdalma, orrdugulása) tíz nap után sem szűnnek meg, úgy nagy a valószínűsége annak, hogy bakteriális arcüreggyulladás húzódik meg a háttérben.
A bakteriális sinusitis megfékezésére jól alkalmazhatók az orvos által felírt antibiotikumok, valamint az orrnyálkahártya-csökkentő dekongesztánsok (dagadás csökkentők). A bakteriális és vírusos sinusitishez képest komolyabbnak tekinthetők a gombás arcüreggyulladás formái, melyeknek kockázata a (súlyosan) legyengült immunrendszer esetén megnő.
Attól függően, hogy egy ilyen típusú gyulladás mennyi ideig tart, a következő arcüreggyulladás-típusokról beszélhetünk:
Továbbá tünetekként jelentkezhet láz, hidegrázás, a szemek nyomásérzékennyé válása, fejfájás és homloktájéki fájdalom, hidegrázás. Dr. Kraxner Helga (Pharmorient, 2022) rámutat arra, hogy a téli időszakkal szorosan összefonódó légúti fertőzések hazánkban az éves fertőző betegségek majd 40 százalékát teszik ki.
A szakember szerint: amennyiben orrnyálkahártya-gyulladás megelőzéséről és kezeléséről van szó, semmiképpen sem hagyható ki az orrjáratok átjárhatóságának biztosítása, illetve fenntartása. Orrcseppekkel, orrspray használatával, gyakori orrfújással megakadályozható a járatok elzáródása, valamint a váladékpangás beállása egyaránt. Továbbá segítségünkre lehetnek a váladéklazító, nyálkahártya-lohasztó cseppek, sprayk.
Az otthoni, illetve természetes gyulladáscsökkentő megoldások, valamint a váladék hatékony kiürítését elősegítő praktikák közül Dr. Kraxner a melléküregek melegítését javasolta (mindez sópárnával, borogatással, inhalálással valósítható meg).
Az orvos arra is felhívta a figyelmünket, hogy a gyógynövényes inhalálással legyünk óvatosak és kellőképpen körültekintőek. A gyógynövények (pl. lándzsás útifű, kamilla) használata előtt mindenképpen bizonyosodjunk meg arról, hogy nem vagyunk allergiásak. A sóoldatos orrmosáshoz szükséges költséghatékony eszközök a gyógyszertárakban is megvásárolhatók, melyek ugyancsak megfelelő megoldást kínálhatnak az akut és krónikus arcüreggyulladás kezeléséhez.
A neves orvostudományi és élettudományi témák absztraktjait és referenciáit közzétevő PubMed felületén 2025 januárjában felkerült egy, az idült orrmelléküreg-gyulladás globális előfordulását és prevalenciáját tárgyaló áttekintés. A kutatást Hye Kyen Min vezette, aki kutatótársaival azt tűzte ki célul, hogy összegyűjtse a krónikus rhinosinusitis (CRS) világszinten való előfordulását és gyakorisági arányszámát. Meglátásuk szerint az adatok országonként és időben ugyancsak eltérőek, ezért szükségesnek tartottak egy 28 alkalmas átfogó vizsgálatot (ez egy 1980 és 2021 közötti időszakot jelöl), több mint 237 millió CRS-ben szenvedő résztvevővel.
A CRS összesített globális prevalenciája, vagyis egy adott populáción belüli esetek száma ez idő alatt, 8,71% (az 1980-as évektől növekedést mutat). Az elterjedtség tekintetében pedig a kutatók arra jutottak, hogy a CRS Európában magasabbnak mutatkozott, mint Dél- és Észak-Amerikában, valamint Ázsiában. A vizsgálat olyan összehasonlításokra is kiterjedt a CRS összefüggésében, mint a felnőtt és gyerek, dohányosok és nem dohányzók, normál testsúlyúak és túlsúllyal rendelkezők, valamilyen kísérőbetegségben szenvedők (pl. asztma, diabetes, mellitus, ekcéma, orrsövényferdülés). A kutatóorvosok arra a következtetésre jutottak, hogy az arcüreggyulladás gyakorisága nagy valószínűséggel növekedést fog mutatni az elkövetkezőkben is.
Magyarországon Dr. Tóth Bagi Zoltán és munkatársai a nagyméretű dentális (fogászati) eredetű cysták (daganatszerű elváltozások) előfordulását vizsgálták a maxillában (vagyis a felső állcsontban). A Fogorvosi Szemlében megjelent tanulmányukban arra mutattak rá, hogy a szájsebészeti és fogászati osztályon kezelt betegek esetében egyre sűrűbben észlelnek fogászati eredetű daganatokat, melyek kiváltó okai lehetnek a sikertelen gyökérkezelések. Meglátásuk szerint, mivel ezek az arcfájdalommal, féloldali fejfájással, arctájéki feszüléssel társuló tünetcsoportok nagyon hasonlítanak a krónikus arcüreggyulladás tüneteihez, esetenként nehéz elkülöníteni egymástól e kettőt (tudniillik a fogászati eredetű felső állcsont cisztákkal járó tüneteket a krónikus arcüreggyulladástól). Az úgynevezett retenciós cisztákat leginkább a krónikus arcüreggyulladás következményeiként tartják számon.
E tekintetben is a megelőzés működik a legjobb módszerként – jegyzik meg a szakemberek. Ugyanis a fogeredetű cysták kialakulása nagy eséllyel megakadályozható, ha megfelelő időközönként szánunk időt a fogorvosi ellenőrzésekre, az időszakos kontrollra, valamint a kezelésekre egyaránt.
Dr. Ralph Metson arcüreg-specialista tanulmányában arról számol be, hogy a krónikus arcüreggyulladás is jelentős mértékben megnehezíti az ebben érintettek mindennapjait – közli a Harvard Health Publishing. Metson kijelenti, hogy a sinusitisben szenvedő emberek munkabírása, mentális egészsége és általános energiaszintje ugyancsak jelentősen megcsappan. A szerző megjegyzi, hogy az orrunkban lévő milliónyi baktériumról általában kijelenthető, hogy ártalmatlanok, nem igazán okoznak egészségügyi galibát. Problémáról akkor beszélhetünk, ha az orrmelléküreg blokkolódik. Az itt található mirigyek ugyanis nem állnak le a nyálkatermeléssel, így Metson megjegyzése szerint: „tökeletes táptalajként” szolgálnak a fertőzések számára (baktériumok megfékezhetetlen szaporodására az immunrendszer gyulladásos választ indít el).
Ennek következményeként tarthatjuk számon a fentiekben már említett tüneteket a fejfájástól az arcfájdalomig (Melton azonban olyan tüneteket is listáz, mint a szaglás és az ízlelés elvesztése, kellemetlen lehelet, köhögés, fülfájdalom).
A tanulmány írója, egyetértve a többi szakemberrel, elsődleges tünet-megszüntető megoldásként a legolcsóbb, a legegyszerűbb és leghatékonyabb verziót javasolja: a sós vizes oldattal történő orröblítést. Mint megjegyzi: ezzel az egyszerű módszerrel egyrészt csökkenthető az antobiotikumoktól és az orrspray-től való függőség, másrészt pedig javítható az életminőség.
Támogatott tartalom – Hirdetés (X)
Képek forrása: Freepik.com
