A caries dentis vagy közismertebb nevén a fogszuvasodás esetében a fog külső, keményebb állománya, a zománc feloldódik, és sérül a fog dentinrétege is, melynek következtében a különféle nagyságú repedések, üregek alakulnak ki.
A caries dentis vagy közismertebb nevén a fogszuvasodás esetében a fog külső, keményebb állománya, a zománc feloldódik, és sérül a fog dentinrétege is, melynek következtében a különféle nagyságú repedések, üregek alakulnak ki. Amennyiben nem kerül időben sor a fogorvos általi szuvas területek ellátására, úgy az üregképződés tovább folytatódik, mely akár fogvesztéssel is zárulhat. Nézzük meg, hogy mi idézi elő a fogszuvasodás jelenségét, illetve milyen megelőző és problémamegoldó/kezelési alternatívák állhatnak a rendelkezésünkre!
A megelőzésre törekvő program kiemelt részeként említhető meg a megfelelő és következetes szájhigiéné. Naponta legalább két alkalommal szánjunk időt a fogak fluorid tartalmú fogkrémmel való átmosására. A fogtisztítási rutinból semmiképpen se hagyjuk ki a fogselyem- vagy a fogköztisztító-kefe használatát. A fluorid tartalmú szájvízzel való öblögetés ugyancsak segíthet a lepedékképző baktériumok eltávolításában.
Fokozott figyelmet érdemel a táplálkozás is, mivel a fogakon maradó, azokra lerakodó szénhidrátot tartalmazó élelmiszerek (pl. sütemények, chips, perec, édességek, kenyér stb.) ugyancsak a fog szerkezetének pusztulásához vezethet. Mindez annak tudható be, hogy a szájban lévő baktériumok az étellerakodásokat megemésztik és savakká alakítják át. Ha mégis fogyasztunk ilyen ételeket, azonnal mossunk fogat. Az ételmaradék, a sav, a baktériumok és nyál együttese a fogakhoz tapadó lepedéket formál, és az ebben található savak károsítják a fogzománc felületét.
Az elővigyázatos, körültekintő otthoni preventív eljárások mellé érdemes beiktatni a rendszeres fogorvosi vizsgálatokat is. A WebMD szakemberei arról is beszámolnak, hogy a kutatóknak sikerült olyan korszerű eszközöket is kifejleszteniük, melyek növelik a fogszuvasodás rémálmának bekövetkeztét. Ez pedig nem más, mint egy édesítőszer-tartalmú rágógumi, mellyel ideiglenesen lassítható a baktériumok fogrongáló munkálkodása.
További kutatások folynak arról, hogy milyen egyéb módszerekkel fékezhető a fogszuvasodás folyamata (pl. fogmélyedésekbe, fogrepedésekbe helyezett lassan felszabaduló fluortartalmú anyag, vagy olyan továbbfejlesztett fogkrémek és szájöblítők, melyekkel hatékonyan visszafordítható a korai fogszuvasodás). A nem megfelelően kezelt előrehaladott szuvasodás, akár fogtályog, azaz gennyes foggyulladás előidézőjévé is válhat. Továbbá a savtermelő baktériumokat tartalmazó lepedék (plakk) ínybetegségekhez is vezethet.
A helyreállított vagy kezeletlenül hagyott fogszuvasodás a 2-19 évesek 46 százalékát, a 20-44 évesek közel 26 százalékát, míg a 45-64 éves korosztály több mint 25 százalékát érinti – közli a National Center for Health Statistics. Az Oral Health 2024-es szájegészségügyi jelentése szerint tíz 2-5 éves gyermekből egyről elmondható, hogy volt legalább egy kezeletlen üreg a tejfogában, és majd minden ötödik 6-8 év közötti gyermeknek volt már kezeletlen fogszuvasodása.
Noha a fogszuvasodás leginkább a gyermekkort érintő fogbetegségként van számontartva, szinte bármely életkorban előfordulhat. A főbb kiváltó okok között a fentiekben már említett cukros ételek és italok gyakori fogyasztása, valamint a helytelen vagy elhanyagolt fogápolási rutin szerepel. Előfordul, hogy a már kezelt fogak üreges részeinek szélein újabb szuvasodás keletkezik.
A tünetek között elsőként említhetjük a fogfájást , mely többféle fokozatban jelentkezhet: az éles, ébrentartó fájdalomtól az időnként jelentkező hasogató fájdalomérzésig. Gyakori a fogérzékenység panasza is, melyet leginkább a valami hideg, meleg vagy édes étel vagy ital elfogyasztásakor tapasztalhatunk. Árulkodó szürke, barna vagy fekete foltok is megjelenhetnek a fogfelszínen. Kellemetlen lehelet, rossz íz érzése ugyancsak gyakran előfordulhat.
A fogszuvasodás első szakaszát szaknyelven demineralizációnak nevezik, amikor a fogzománcban fellelhető ásványianyag-lebomlás következtében a fogfelületen apró, fehér foltszerű elváltozások észlelhetők. Kezelés hiányában már beköszönhet a fogszuvasodás második, előrehaladottabb szakasza, a zománcszuvasodás, mely folyamatban már a kis foltok jól kivehető, világosbarna színűvé változott lyukakká nőnek. A dentinszuvasodásként ismert harmadik fázisban a fogzománc alsó rétege is érintetté válik, mely a fog érzékenységét. A fogakon korábban megjelent foltok itt már sötétbarnásak.
A pulpakárosodás nagy fájdalommal járó negyedik fázisában a fog körüli íny vörösessé, duzzadttá válik, a foltok pedig immár feketék. Kezelés híján a fogakon megjelent üreg elfertőződhet, és a gennyes képződéssel „beköszön” a tályogos fog szakasza. A fájdalom belehasít az arcba és az állkapocsba, az arc és a nyirokcsomó is megduzzadhat, és a fogtályog a környező szövetekre ugyancsak átterjedhet. Legritkább esetben ez a fertőzés a véráramba jutva szepszist okozhat.
A fogzománc ezen jellegzetes betegségének kezelése az előrehaladottsági mértéktől válik függővé. Ha korai szakaszban lévő fogszuvasodásról van szó, a fogorvos minden bizonnyal beszélni fog páciensével az étrendbeli cukorfogyasztás mennyiségéről, valamint az étkezési időről egyaránt. Segíthet a fluorid tartalmú – fogvédő és zománcerősítő hatással bíró – paszta, gél vagy lakk használata. Előrehaladottabb fogszuvasodás esetén a fogorvos tömést vagy koronát fog javasolni, mely karöltve jár a fogszuvasodás eltávolítását szolgáló kezeléssel. Abban az esetben, ha a fogszuvasodás átterjedt a fogbelsőbe, érintve a lágy részeket és az idegeket, gyökérkezelési eljárás merülhet fel. A legvégső esetben, vagyis a fog olyan mértékű sérülése esetén, hogy azt már nem lehet helyreállítani, a fog eltávolítására kerülhet sor – ám ez esetben megoldást kínál a részleges fogsor vagy a híd.
Támogatott tartalom – Hirdetés (X)
Képek forrása: Freepik.com
