A World Cancer Research Fund nemzetközi rákmegelőző hálózat adatai szerint a szájrák a 16. leggyakoribb ráktípusnak bizonyul.
A World Cancer Research Fund nemzetközi rákmegelőző hálózat adatai szerint a szájrák a 16. leggyakoribb ráktípusnak bizonyul. Két éve, 2022-ben, több mint 380 ezer új szájüregi rákos megbetegedéses esetet regisztráltak. A legtöbb új eset a legutóbbi felmérés során: Indiában (143 759), Kínában (37 208), valamint az Egyesült Államokban (27 750) került bejegyzésre. Az alábbiakban a szájrák tünetei mellett az előfordulási arányt és egyéb kapcsolódó témákat is igyekszünk körbejárni.
A Sage Journals Európában a száj- és garatrák előfordulási és mortalitási arányáról azt az elszomorító eredményt közölte, hogy az európai országok közül Magyarországon mutatkozik a legmagasabbnak a megbetegedési és halálozási arány. Korábban Franciaország északi területein, és főként a férfiak körében volt igen magas a szájüreg rák előfordulása, azonban itt az elmúlt 15 év alatt csökkenést figyeltek meg. Dániában viszont a nők körében magas a szájüregi rákos megbetegedés.
Az Oral Cancer Foundation (OCF) tájékoztat, hogy ezzel a típusú rákkal kapcsolatos előfordulási és halálozási arány nem azért olyan kiugróan magas, mert nem lehet időben diagnosztizálni, hanem azért, mert az esetek többségében a szájrákot már a fejlődése kései szakaszában fedezik fel. Mindennek okát az alapítvány szakértői abban látják, hogy nincs egy átfogó program a betegség megfelelő szűrésére. Emiatt pedig késői stádiumú kórmegállapításokra kerül inkább sor. Mint megjegyzik: főként olyan esetben, ha a szájüregi rák a nyaki nyirokcsomókba metasztalizálódott, vagyis amikor a rosszindulatú daganat erre a helyre kerül át a növekedése során.
Az OCF szakembereinek álláspontja szerint a szájüregi rák azért bizonyul veszélyesnek, mivel a beteg nem feltétlenül szembesül az elváltozásokkal a korai stádiumban. Az érintettek a betegség jelentkezésekor is a megszokott módon élik a mindennapjaikat, hiszen nem igazán éreznek fájdalmat, sem más jellegű, aggodalomra különösebb okot adó elváltozást, tünetet. Az időben történő felismerés hiányában megnő a második primer daganatok kialakulási kockázata, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy azok, akiknek sikerül túlélniük a szájrákkal való első nem-kívánt és gyakran nem-tudott találkozást, azok esetében akár 20-szor nagyobb a második rák kialakulásának rizikója.
A szájráktípusok 90 százaléka laphámsejtes karcinóma, azonban vannak kevésbé gyakori változatok is (ilyen például a nyálmirigyekben előforduló adenoid cisztás karcinóma, ami egy agresszív rák).
Néhány évvel ezelőtt A Magyar Klinikai Onkológiai Társaság III. Kongresszusának tudományos programját Dr. Paul Kleihues professzor nyitotta meg – számol be minderről a Komplementer Medicina. A szakember előadásában a világszintű kimutatások ismertetése mellett a magyarországi adatokra is kitért. Ebben jegyezte meg, hogy míg a tüdő- és szájrák kialakulásának gyakorisága több európai országban csökkenést mutat, addig Magyarországon és a szomszédos országokban növekszik.
A szájrák kialakulásának kockázatát nagyban megnövelik a következő szokások és tényezők:
a nyálkahártyán és bőrön egyaránt jelentős elváltozásokat okozó DNS-víruscsoporttal, vagyis humánpapilloma vírussal (HPV) való érintkezés. (Ez utóbbi vírus szexuális érintkezés útján terjed és megjegyezendő, hogy az emberek többségénél nem okoz egészségügyi problémát, magától elmúlik. Másoknál viszont károkat okoz a sejtekben, mely olyan rákos megbetegedések kiváltója lehet, mint a szájrák.)
A szájrák a száj bármely részén előfordulhat, beleértve: a nyelvet, a fogínyt, az ajkakat és a szájbelsőt. A szakemberek olyan jellemző tünetekre hívja fel a figyelmet, mint:
Noha ezek a tünetek nem minden esetben egyértelmű jelzések a szájrákra, mégis az aggodalom elűzése érdekében, ha bármilyen elváltozást tapasztalunk, érdemes egy fogorvoshoz vagy más egészségügyi szakemberhez fordulnunk.
Támogatott tartalom – Hirdetés (X)
Képek forrása: Freepik.com
