Egy reggel arra ébredünk, hogy az arcunk egyik oldala megduzzadt. Ráadásul feszül, érzékeny és fáj is.
Egy reggel arra ébredünk, hogy az arcunk egyik oldala megduzzadt. Ráadásul feszül, érzékeny és fáj is.
Sokaknak már a „fogorvos” szó hallatán borsódzni kezd a háta. A múltbeli kellemetlen élmények, a fájdalomtól való félelem vagy a kiszolgáltatottság érzése elég „löketet” kínál ahhoz, hogy valaki akár hosszú évekig halogassa a szükséges kezeléseket.
A leheletünk viszonylag sokat elárul rólunk — nemcsak arról, hogy mit ettünk vagy ittunk legutóbb, hanem olykor az egészségi állapotunkról is képet tár elénk.
A műfogsor hallatán sokan csupán a technikai és anyagi vonatkozásokra gondolnak. Pedig a háttérben gyakran ott húzódik valami sokkal mélyebb: az érzelmi és pszichológiai megküzdés rétege.
Amikor meghalljuk a szót: gyökérkezelés, sokunknak azonnal összeugrik a gyomra. A fogorvosi szék, a gépek zúgása, a hosszas procedúra képei villannak fel előttünk
A foghiány nem csupán esztétikai kérdés, hanem az életminőségünket is jelentősen befolyásolja – a rágás, a beszéd és az önbizalom területén egyaránt.
A foghúzás gondolata sokunkban szorongást kelt, ahogy az ezzel a beavatkozással járó: fájdalom, kellemetlen élmény, gyógyulási idő is.
Ez az érzés sokak számára ismerős lehet, azonban fontos megjegyezni, hogy nem minden esetben ártalmatlan jelenségről van szó.
A babák életében a fogzás az egyik legnagyobb mérföldkő – ugyanakkor az egyik legnehezebb is.
Fejfájás, fülzúgás, nyakfájdalom, alvászavar, kattogó állkapocs – sokan nem gondolnák, hogy ezek a tünetek akár a szánk mélyén rejtőző problémákra is visszavezethetők.