Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a legtöbb szájüregi betegség megelőzhető, mégis, ha kialakulnak, fájdalmat, kényelmetlenséget okoznak, és átmenetileg vagy tartósan megváltoztatják az emberek életminőségét.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a legtöbb szájüregi betegség megelőzhető, mégis, ha kialakulnak, fájdalmat, kényelmetlenséget okoznak, és átmenetileg vagy tartósan megváltoztatják az emberek életminőségét.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a legtöbb szájüregi betegség megelőzhető, mégis, ha kialakulnak, fájdalmat, kényelmetlenséget okoznak, és átmenetileg vagy tartósan megváltoztatják az emberek életminőségét. A legfontosabb kockázati tényezők között szerepel a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a cukros ételek gyakori fogyasztása, a nem megfelelő szájhigiénia, valamint társadalmi és gazdasági háttértényezők is.
A becslések szerint az ínysorvadás az egyik leggyakoribb szájüregi probléma, amely világszerte közel 4 milliárd embert érint.
A WHO szerint a főbb szájüregi rendellenességek előfordulása globálisan növekszik, főként az urbanizáció, a megváltozott életkörülmények, a fluoridbevitel csökkenése, a cukros ételek könnyebb elérhetősége és a fogászati ellátáshoz való korlátozott hozzáférés miatt.
A fogak elvesztésének második leggyakoribb oka a fogágybetegség, amely a fogakat az állkapocshoz rögzítő szöveteket (fogíny, fogmeder, gyökérhártya, cementállomány) érinti. A fogágy betegségeit összefoglalóan parodontopátiáknak nevezzük.
Súlyosabb állapot a parodontitis (fogágygyulladás), amelyet gyakran összekevernek a parodontózissal, vagyis az ínysorvadással. Az ínysorvadás a fogíny gyulladása utáni degeneratív folyamat, amely során a fogíny visszahúzódik a fogakról. Kezeletlenül a fogak kilazulásához, majd kihullásához vezethet.
Az ínybetegségek már gyermekkorban is megjelenhetnek: a 4–13 éves korosztályban gyakori az ínygyulladás (gingivitis), amely serdülőkorban és várandósság idején is fokozottan előfordul. Idősebb korban, különösen 60 év felett, ugrásszerűen nő a fogágybetegségek gyakorisága.
A fogágybetegségek fő kiváltó oka a lepedék (plakk) és a fogkő. Ahogy ezek felhalmozódnak, egyre több tisztíthatatlan felület alakul ki, amely kedvez a baktériumok szaporodásának. A gyulladásos folyamat súlyosbodik, tasakok alakulnak ki a fogak és az íny között, végül a fog tartószerkezete (beleértve a csontot is) károsodik.
A rizikófaktorok között a rossz szájhigiénia, a dohányzás, a cukorbetegség és genetikai tényezők is szerepelnek. Emiatt kiemelten fontos a rendszeres fogorvosi ellenőrzés és fogkő-eltávolítás, valamint a helyes otthoni szájápolási rutin kialakítása.
Ha kialakultak a tasakok, a gyulladt szöveteket zárt kürettel (speciális eszközökkel történő tisztítással) vagy, súlyosabb esetben, nyílt kürettel (sebészi tisztítással) távolítják el. Kilazult fogak esetén sínrögzítéssel növelhető a stabilitás.
Az elveszett csont- és szövetállomány visszaépítése csak bonyolultabb regeneratív eljárásokkal (pl. membrános csontpótlással) lehetséges, de ezek sem minden esetben sikeresek, különösen, ha a beteg nem tud változtatni korábbi életmódján (pl. nem hagy fel a dohányzással).
Az ínyvisszahúzódások sebészi kezelése is a parodontológus szakorvos feladata.
Ha a fogak felszínén lepedék képződik, és ehhez nem társul megfelelő fogápolási rutin, könnyen kialakulhat a fogszuvasodás. Ez nemcsak fájdalomhoz és fertőzésekhez, hanem fogvesztéshez is vezethet.
A paradontális betegségek hasonlóan súlyos következményekkel járhatnak: duzzadt, vérző íny, kellemetlen lehelet, a fogak meglazulása, végső esetben pedig azok elvesztése.
Az edentulizmus (teljes fogvesztés) mögött leggyakrabban előrehaladott fogszuvasodás vagy súlyos fogágybetegség áll. A 60 év feletti korosztályban különösen magas a fogatlanság aránya, amely jelentősen befolyásolja az érintettek önbecsülését és életminőségét.
Az ínysorvadás, vagy fogínyrecesszió, különösen a 65 év feletti korosztályban gyakori, de bármely életkorban előfordulhat. Kockázati tényezők:
A helyes szájhigiénia nem csupán a mosoly szépségének megőrzése miatt fontos, hanem az általános egészségi állapot szempontjából is. Az ínysorvadás megelőzhető — de ehhez tudatosság, rendszeres fogorvosi kontroll és felelős szájápolási rutin szükséges.
Támogatott tartalom – Hirdetés (X)
Képek forrása: Freepik.com