Ízlelés, nyelés, beszéd, rágás, falatképzés, légzés. Többek között ezekben játszik kimagasló szerepet a nyelvünk; ez az izmos, papillákkal, vagyis különleges érzékszervi struktúrákkal borított szervünk.
Ízlelés, nyelés, beszéd, rágás, falatképzés, légzés. Többek között ezekben játszik kimagasló szerepet a nyelvünk; ez az izmos, papillákkal, vagyis különleges érzékszervi struktúrákkal borított szervünk. Az alábbiakban a nyelv betegségei kerülnek fókuszba, mely átmeneti módosulások a nyelv felszínén elszíneződést, duzzanatokat, sebeket okozhatnak, esetleg fájdalommal, égő érzéssel társulhatnak. Némely nyelvprobléma viszonylag gyakorinak és könnyen kezelhetőnek bizonyul, míg más elváltozások csak igen ritka esetekben jelentkeznek. Lássunk ezek közül néhány jellegzetesebbet!
Az egészséges nyelv nedves, rózsaszín vagy halványpiros, kevés lepedékkel vagy bevonattal a felszínén, kicsi, hajlékony, és megannyi feladat ellátását teljesíti: az emésztés első fázisában betöltött szereptől a megrágott étel garat felé tolásáig és gyomorba juttatásáig. A Vesevilág egyik szerzője szerint méltatlanul keveset tudunk a nyelvről. Eleve a nyelv „beszédessége” több megvilágításba helyezhető. Elsősorban a beszédképzés szerveként tölt be nélkülözhetetlen funkciót, másodsorban viszont speciális üzenetközvetítővé formálódva a szervezetünk aktuális hogylétéről, állapotáról tájékoztat bennünket. A nyelv betegségei az egyének egészségi állapotába nyújtanak betekintést az ahhoz értők, az azt értelmezni képes szakemberek számára. A furcsaságok észlelésekor érdemes azonnal orvoshoz fordulni , mivel a rendellenességek figyelmen kívül hagyása akár káros kimenetelű is lehet, jelentős egészségügyi kockázatokat eredményezve.
A nyelv állapotából az orvos megállapíthat olyan egészségügyi problémákat, mint az anyagcsere betegségek, a vérképzőszervi szabálytalanságok, esetleg vitaminhiány. Ám a szervezet hogylétéről való tájékoztatás mellett arról sem szabad megfeledkezni, hogy magának a nyelvnek is vannak saját nyavalyái. Ezek között léteznek olyanok, melyek a fejlődési rendellenességek eredményeiként tarthatók számon (pl. nyelvméreti problémák: túl kicsi vagy túlságosan nagyra nőtt nyelv, drámaibb esetben a nyelv teljes hiánya). Előfordulnak balesetek okozta kisebb mértékű vagy a nyelven komolyabb módosulásokat okozó károsodások is (pl. saját nyelvbe harapás okozta sérülések, rovarcsípés). A gombás és vírusos fertőzések és a gyulladások mind olyan esetek, melyek az előbb említett problémákkal együtt orvosi beavatkozást igényelnek.
Néhány gyulladás már önmagában rákmegelőző állapotot tükrözhet, melyek esetében lehet szó jóindulatú vagy rosszindulatú nyelvdaganatokról (ezek az elváltozások sok esetben a túlzott dohányzás következményeinek bizonyulnak). A fogorvosi rendelőben gyakran elhangzik a „nyelv és szájpadlás higiéniájáról is érdemes gondoskodni egy-egy fogmosás során” ösztönzés. Nem hiába, hiszen ahogy a szemről úgy tartjuk, hogy az a lélek tükre, úgy a nyelvről kijelenthetjük, hogy az a szervezetünk tükreként is értelmezhető. A továbbiakban megemlítünk néhányat a nyelv betegségei közül.
A málnanyelvet a streptococcus által okozott fertőzés: a skarlát vagy vörheny vált ki. Ez a cseppfertőzéssel terjedő betegség rossz közérzettel, lázzal, fejfájással, nyelés közben érzett fájdalommal, a nyaki nyirokcsomó megduzzadásának tüneteivel jár együtt. A nyelv eleinte fehéres lepedékkel van bevonva, a harmadik naptól pedig már kialakul a málnanyelv. A kifejezés ez esetben is sokat elárul, hiszen a nyelv élénkvörössé válik, tele nagyobb méretű dudorokkal, melyek leginkább a málna vagy az eper felszínén megfigyelhető magokhoz hasonlítanak.
A skarlát mellett a toxikus sokk szindróma (TSS), valamint a Kawasaki-kór tekinthetők a leggyakoribb kiváltó okoknak. Előfordul, hogy a málnanyelv betegséget élelmiszer allergia, esetleg B12-vitamin-hiány okozza. Ritkább esetben pedig olyan fertőző betegségek is állhatnak a háttérben, mint a Yersinia pseudotuberculosis és sárgaláz.
A térképnyelv a földrajztudománnyal és térképészettel csupán névleges rokonságot mutató elváltozás a nyelv betegségei közül azt jelöli meg, melyben a nyelv papillái érintettek. A nyelv felszínén vörös és fehér elváltozások tűnnek fel, melyek szabálytalan körvonalúak és simák. Ezeken a területeken hiányoznak a papillák. Viszonylag sűrű jelenség, hogy a gyógyulást követően a nyelv egy másik helyén alakulnak ki gyulladások, vagyis „vándorolnak”.
Első ránézésre ijesztő lehet a térképnyelv látványa, azonban a jelenség nem hordoz magában súlyos egészségügyi problémát, és az esetek többségében magától elmúlik. Ezen jóindulatú elváltozás nagyjából a lakosság 2-3 százalékát érinti, mely a nők körében sokkal sűrűbben előfordul. A kialakulási okot tekintve még vannak találgatások, viszont van pár hajlamosító tényező (pl. bizonyos hormonális elváltozások, stressz, pikkelysömör, autoimmun folyamatok).
Noha térképnyelv korosztálytól függetlenül bárkinél kialakulhat, nagyobb gyakorisággal fordul elő fiatal felnőttek esetében. Továbbá a reaktív arthritisban, ekcémában, 1-es típusú cukorbetegségben, vitaminhiányban szenvedők körében is sűrűbben mutatkozik meg ez a nyelvbetegség.
A nyelvfelszínen furcsa fehéres dudorok formájában jelentkező szájpenészt az élesztőgombák egyik fajához tartozó candida gomba okozza. A szájpenész megjelenése esetén valamilyen egészségügyi problémára lehet következtetni. Abban az esetben, ha a lepedék sárgásfehér színű, úgy olyan kiváltó tényezőkről lehet szó, mint a bél- és gyomorbántalmak, esetleg B-vitamin-hiány. Viszont fehéresszürke lepedék esetén az elsőként említett gombás megbetegedés az ok. Mindemellett felelős lehet még: a nem megfelelő szájhigiénia, a dohányzás, a legyengült immunrendszer és bizonyos krónikus betegségek is.
Körülbelül 14 napi gombaölő kezelés után a candida (candida albicans, ami egy ártalmatlan mikroorganizmus) elmúlik, ám az esetben, ha a lerakodás nem szűnik meg, leukoplákiára (ez egy rákmegelőző állapot) lehet gyanakodni.
A nyelv betegségei közül megemlítést érdemel még a szőrös nyelv állapot, mely a The American Academy of Oral Medicine szerint a lakosság 13 százalékát érinti. A nyelv hátsó felületén megjelenő módosulás (a fedőszövet hibásan történő leválása, kopása) ideiglenesnek és ártalmatlannak tekinthető, mely több esetben érinti a férfiakat, mint a nőket.
A hajszálakat is alkotó keratin néven (az utóbbi években széles körben ismertté vált) fehérje a kopás miatt felhalmozódik a nyelven. Olykor a papillák hossza szokatlanul meghosszabbodhat, mely szőrszerű külcsínt kölcsönöz a nyelv ezen részének. A felhalmozódások eltérő színben jelentkezhetnek (pl. barna, fehér, zöld, rózsaszín), ugyanakkor néhány baktériumtípus és élesztőgomba akár fekete színbe is „öltöztetheti” a nyelvfelületet – innen ered a fekete szőrös nyelv kifejezés.
Támogatott tartalom – Hirdetés (X)
Képek forrása: Freepik.com
